Komárom-Esztergom megye településtörténeti kalauza

KÖRNYE

LEÁNYVÁR Az 1784-87-es népszámlálás adatai szerint a Kamara tulajdona, 90 házban 110 család élt, népessége 500 fő volt; 1 polgár, 24 paraszt, ez utóbbi kettő 23 örököse és 87 zsellér élt itt. Hegyes-völgyes határa Vályi szerint "igen sekélyen terem", de szőlői jók. Híres boruk a 18. században Pozsony és Győr megyéig is eljutott. Iskolát a Vallásalap létesített és tartott fenn 1857-ig, majd 1904-ben épült fel a község kéttantermes iskolája. Önálló vasútállomást 1895-ben kapott. A 19. század végétől egyre többen dolgoznak a környékbeli bányákban. Az I. világháborúban elesettek emlékművét 1937-ben avatták fel. Említésre méltó a József főherceg 1908. április 21-i szerencsés kiemenetelű balesete után állított emlékoszlop is. Társadalmi életének aktivitását jelzi az 1880-as években megalakult fúvószenekar, az 1925-ben létesült a Hitelszövetkezet s a Levente Egyesület. 1926-ban a "Falu" Országos Földműves Szövetség fiókja, 1929-ben az Önkéntes Tűzoltó Testület, 1930-ban a Polgári Lövészegylet, 1940-ben a Római Katholikus Agrár-ifjúsági Legényegylet, a Magyarországi Németek Szövetségének helyi csoportja és végül 1943-ban a Leányvári Osztatlan Közös Legelőkben Erdekeit Legeltetési Társulat jött létre. Az alapítás évének említése nélkül jelzik a levéltári források a helyi kultúrotthon működését is. Munkalehetőséget jelentett az 1929-ben üzembe helyezett ásványőrlő mű a hozzácsatolt mészkemencével. AII. világháború harcai a településen 1945. március 22-én értek véget. Német anyanyelvű lakosságának 60 %-át 1945-1947-ben kitelepítették. Az 1950-es évektől kezdve ápolják a nemzetiségi kultúrát és nyelvet az óvodában, az iskolában és a felnőtt lakosság körében is. Önálló termelőszövetkezetét a kesztölci kebelezte be. A híres kesztölci tapétaüzem a Leányvárhoz tartozó Vaskapupusztán létesült. 1984-től 1988-ig Dorog vonzáskörzetéhez tartozott. Lakossága 1990-ben 1544 fő volt, területe 725 ha. NÉPRAJZ A dűlőnevek természetesen kétnyelvűek. A belterületen a Baumschule (Faiskola) iskolai gyakorlókert volt. A Rét-dűlő (Slowakenwiese) Piliscsév szlovák nyelvű lakóira utal. AVaskapupuszta ("Pussta") valaha az uradalmi major helye. A Hármashatár (Dreihotter aecker) Leányvár, Dág, Csolnok határának találkozási helye. A legtöbb monda a Kolostorhegyhez kötődik. KATOLIKUS EGYHÁZ Csolnok filiájából 1803-ban lett önálló plébánia. Temploma 1823-ban (1806) épült. Anyakönyveit 1803-tól vezetik. 1947-ben működő hitbuzgalmi egyesületei: Jézus Szíve Társulat, Oltár Egylet, Egyházközségi Ifjúsági Énekkar, Szívgárda. MŰEMLÉKEK Műemlék jellegű épülete a klasszicista római katolikus templom, a keresztelőkút és az orgona. 264