Komárom-Esztergom megye településtörténeti kalauza

KÖRNYE

LÁBATLAN-PISZKE A századfordulón virágzó ipara volt. E korszakban a 300-400 m hosszú pisznicei bánya adta - számos más mellett, pl. Ördöggát - "a hazai legjobb márványanyagot... túlnyomóan vörösmárványt". Hajóállomásáról Németország, Svájc és Dánia felé is indultak szállítmányok. 1905-ben modern felszerelésű kőfaragó üzemet létesített Fellegi Antal. Miskolczi József gépészmérnök 1907-ben alapította "Terrenol" védjegyű azbeszt-cementgyárát (kiváló fal- és bútorburkolási anyag került ki innen). 1925-ben létesült a község papírgyártó üzeme. Társadalmi életének aktivitását jelzi az 1868-ban bejegyzett piszke-karvai Olvasó kör, az 1926-ban megalakult Levente Egyesület, melyet 1927-ben követett a Piszkei Kereskedelmi Iparosok Ifjúsági Egylete, 1930-ban a Polgári Lövészegylet, az Önkéntes Fáklya Egyesület, 1935-ben a Piszkei Katolikus Iparosok Egyesülete és végül 1939-ben a Katholikus Leánykör. Népkönyvtárát 1927-ben kapta a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztériumtól. A II. világháború harcai 1945. március 26-án értek véget a község területén. 1950-ben közigazgatásilag Lábatlanhoz csatolták. Lakóinak száma 1970-ben 5567 fő volt. 1990-ben Lábatlannal együtt szerepel. NÉPRAJZ A földrajzi nevek egy része az ipari üzemek (pl. Kőfaragó, Új gyár), mások a régi tulajdonosok nevét (Tulasai vagy Sziklai-patak, Gerenday-kert, -arborétum) örökítették át. Egyes dűlőkhöz mondák kötődnek: a Bánomi dűlő a régi harcok azon embereire emlékeztet, akik megbánták, hogy arra mentek. A Stárzsahegy dűlőben állítólag 1809-ben, a francia háború idején őrök voltak felállítva. A Hajdútemető dűlőben temették el a hajdúkat, tartja a hagyomány. Nevezetes volt egykor az úgynevezett "fokhagymás búcsú", amelyet július 2-án tartottak. Ekkor a tataiak füzérekben, "fentőkben" árusították itt mázsaszám a fokhagymát. KATOLIKUS EGYHÁZ, ZSIDÓ HITKÖZSÉG Középkori templomának romjai a múlt században még láthatók voltak. Az 1332-1337. évi pápai tizedjegyzékben olvashatunk Piszkéről: plébánosát Lászlónak nevezi. A török után betelepült német lakosság először 1792-ben emelt templomot. Ennek helyére épült 1900-ban a mai szentegyház, mely 1930-ban lett plébánia. Előtte Nyerges filíája volt. AII. világháború okozta károkat 1947-ben javították ki. 1970-ben és 1975-ben belső átalakítást végeztek. Az új plébániaépület 1977-ben épült. Anyakönyveket 1927-től találunk, előtte Nyergesújfalun anyakönyveztek. 1947-ben működő hitbuzgalmi egyesületek: Jézus Szíve Társulat, Hitterjesztés Művek, Szívgárda, Szív Testőrség. 1892-ben jegyezték be az izraelita hitközséget. TERMÉSZETI ÉRTÉKEK Nevezetességei és természeti értékei felhagyott kőbányai, a Nagy-Pisznice (544 m). Védett a Pisznice Denevér-barlangja, amely a Gerecse leghosszabb barlangjai közé tartozik (250 m).A Magas-Gerecse egyik legimpozánsabb mészkőrögének délnyugati oldalában, az évszázadok óta művelt jura kori mészkőbánya mellett nyílik. Folyosói, járatai vízszintes irányban terjednek ki. A régebbi járatok képződményben nem gazdagok, a hidrotermális oldásformák szépek, az új, alsóbb járatszakaszokban több helyen érdekesen színezett cseppkövek láthatók. A század elején guanót bányásztak itt. 262