Komárom-Esztergom megye településtörténeti kalauza

A TELEPÜLÉSEK LEÍRÁSA ÉS BIBLIOGRÁFIÁJA - KISIGMÁND

KISIGMÁND 1543-ban a török teljesen elpusztította. A 17. század végén református vallású magyarokkal települt be. Nemesi közbirtokossága a bajnai Bothok leszármazottja. Birtokosai között találjuk Csejtey Jánost, Eötvös Sámuelt, Boday Mihályt, Matocsányi Gáspárt és Nagy Mihályt. Az 1784-1787-es népszámlálás szerint 31 házban 97 család élt. Népessége 439 fő. 55 nemest és 70 zsellért írtak össze. 1848-ban 653 lakosa volt, ebből 148 katolikus, 476 református és 29 zsidó vallású. 1848 után Kisigmándhoz csatolták Szentmihályt, amely a középkorban Kisigmándnál jóval népesebb volt. A 19. század végén a Boday, a Ghyczy és a Thaly családok voltak a falu birtokosai. Községi elemi népiskola 1892-től működött a faluban. Az I. világháborúban 80 kisigmándi lakos vett részt, 31 meghalt. Társadalmi életének szerveződésére utal az 1926-ban alakult Levente Egyesület, melyet 1930-ban a Polgári Lövészegyelet, 1933-ban pedig az Önkéntes Tűzoltó Egylet követett. Népkönyvtárát 1937-ben kapta a vallás- és Közoktatásügyi Minisztériumtól. A II. világháború harcai 1945. március 27-én értek véget a község területén. 1946-ban Csémpusztát Kisigmándhoz csatolták, amely 1990-ben - Csém néven - önálló község lett. Termelőszövetkezete a nagyigmándihoz csatlakozott. Lakossága 1990-ben 534 fő volt, területe 1985-ben 1937 hektár. Nagyigmánd néven és székhellyel, Kisigmánd és Csém községek átcsatolásával, 1971. április 1-jei hatállyal községi közös tanács alakult. 1984-től 1988-ig Komárom vonzáskörzetéhez tartozott. 1990-ben ismét önállósult. NÉPRAJZ Földrajzi nevei őrzik a napóleoni háború emlékét: Franciasánc (a francia seregek ellen emelt földsánc), a Csúcsoshegy tetején: Francia-kő. KATOLIKUS, REFORMÁTUS EGYHÁZ A katolikusoknak csak kápolnájuk van, amely Nagyigmándhoz tartozik. A reformátusok 1796-ban szerveződtek önálló egyházközséggé. Ekkor épült egyszerű templomuk. 1800 óta őrzik az anyakönyveket. Az egyházközség irat- és levéltára Nagyigmándon kutatható. MŰEMLÉKEK Kisigmánd műemlék jellegű későbarokk református templomát 1796-ban emelték, tornyát 1914-ben építették. A katolikus kápolna az elpusztult szentmihályi templom köveinek felhasználásával készült. BIBLIOGRÁFIA KISIGMÁND község története. Kisigmánd, 1959. 3.1., - Gépirat. - MK. PAULOVICS István: Római kőemlékek a kisigmándi temetőben. Pécs, 1936. 11. 1., 5. t. Illusztr. TELEKY-VÁMOSSY Árpád: Kisigmánd. A község története 1241-1945-ig. Kisigmánd, 1972.16.1., illusztr. 21. térk. mell. - Gépirat. - TM. 214