Komárom-Esztergom megye településtörténeti kalauza

A TELEPÜLÉSEK LEÍRÁSA ÉS BIBLIOGRÁFIÁJA - ÁSZÁR

KISBÉR-ÁSZÁR MŰEMLÉKEK Műemlék az 1777-ben copf stílusban emelt katolikus templom. Figyelmet érdemel a 18. század második feléből származó barokk oltár és szószék. Műemlék jellegű a templomkertben álló, 1778-as évszámot viselő sírkő, mely Petrus Kulingernek állít emléket. Műemlék jellegű a szabadkéményes konyhával, kemencével rendelkező, 1863-ban épült lakóház a Dózsa György út 2. szám alatt. Jászai Mari szülőháza ma emlékmúzeum. Az 1760-1769 között Fellner Jakab által épített barokk borpince, egykori sörház. Az 1831-ben emelt késő klasszicista evangélikus templom 1932-ben épült tornyával. Berendezése az 1830 körüli évekből származó klasszicista oltár és szószék. KÖZTÉRI ALKOTÁS Szunyogh László: Jászai Mari. 1985 körül. IRODALOMTÖRTÉNET JÁSZAI Mari (Ászár, 1850. - Bp. 1926. október 5.) Színésznő, a legnagyobb magyar tragika, író. Hányatott gyermekkor után Székesfehérváron kezdte a színészpályát, majd a budai Népszínházban és Kolozsvárott játszott. 1872-től a Nemzeti Színházhoz hívták, 1901-től örökös, 1922-től tiszteletbeli tagja maradt haláláig. Számos irodalmi, főként színházi vonatkozású cikket írt, ezeknek egy része A tükröm c. kötetben is megjelent 1909-ben. Legértékesebb tanulmányait és szerepelemzéseit a Színész és közönség (1918) c. kötet tartalmazza. Művei: Jászai Mari emlékiratai. Bp. 1927. - Jászai Mari írásai. Vál. és bev. Debreczeni Ferenc. Bp. 1955. Irodalom: Lehel István: Jászai Mari utolsó szerepe. Bp. 1931. Rédey Mária: Kassainé ifiasszony. Bp. 1935. Ráskay Ferenc: Áram a tengerben. Bp. 1938. Kárpáti Aurél: Jászai Mari. Bp. 1958. Pécsi Blanka: Jászai Mari. Bp. 1959. BIBLIOGRÁFIA EMLÉKIRAT a magyar burgonyakeményítő és szörpiparról, különös tekintettel a Kisbér-Fűzitői Egyesült Gyári Rt. helyzetére. (Ászári Keményítőgyár.) Kisbér, 1939. 19.1. - Gépirat. - L. ERDÉLYI Zoltán: Népi építészet emlékei Ászáron. Ászár, 1975. 48.1. - Gépirat. - TM. GÚNY- és ragadványnevek Hánta. I—II. Kisbér, Réde és Ászár községekben. Készítette a kisbéri Táncsics Mihály Gimnázium honismereti szakköre, Kisbér, 1971. 31.1. - Gépirat. - MK. HEGEDŰS Pál: Kisbér környéke a középkorban. Kisbér, 1989. 15.1. - Gépirat. - Szerző tul. 210