Komárom-Esztergom megye településtörténeti kalauza

A TELEPÜLÉSEK LEÍRÁSA ÉS BIBLIOGRÁFIÁJA - HÁNTA

KISBÉR-ÁSZÁR-HÁNTA HEGEDŰS Pál: Vallási küzdelmek Kisbér és környékén a török hódoltság alatt. Kisbér, 1989.4.1. - Gépirat. - Szerző tul. HEGEDŰS Pál: Két világbirodalom igája alatt. Kisbér és környéke a török hódoltság korában. Kisbér 1992. - Gépirat. Szerző tul. LIGETI Bálint: Leánykérés és lakodalom Ászáron. Ászár, 1971. 17. 1., 4 kotta mell. - Gépirat. - MK. MOLNÁR Anikó, E: Jászai Mari. Illusztr. = Új Forrás, 1978. 1. sz. 145-156.1. SIMON István: "... hinnünk is kellett, hogy szabad akaratunk van". = Új Forrás, 1985. 1. sz. 15-17.1. SZKOCSEK Mária: A mi nyelvjárásunk. (Nyelvjáráselemzés, tájszógyűjtés alapján.) - Ászár község nyelvjárása. Kisbér, 1977. 39.1. - Gépirat. - TR. 37. Ászár pecsétje. 1774. HÁNTA Neve személynévből keletkezett magyar névadással. Az alapjául szolgáló személynév a magyar nyelvemlékbeli hant, népies "hánt" (göröngy, földkupac jelentésű) főnévvel hozható kapcsolatba. 1282-ben Erzsébet királynétól kiváltságlevelet kapott, amit Károly Róbert 1326-ban megújított. 1435-ben a Hántához tartozó Vizslást a Garaiak cseszneki várnagya, az ászári részbirtokot a Kanizsaiak, az etei földeket az etei nemesek foglalták el. Néhány békés évtized után, 1514. július 13-án a keresztes hadak rátörtek a prépost házára, július 15-én pedig a Győr megyei nemesek fosztották ki a prépostságot. A törökök 1543-ban elpusztították, s több mint két évszázadig lakatlan volt. Földjeit a 18. század közepéig a kisbéri jobbágyok bérelték, erdeit a győri szeminárium évente makkoltatásra, favágásra bérbe adta. 1749-ben Kisbérrel együtt báró Toussaint József Ferenc majd 1755-től Horváth József bírta. 1759-ben került a Batthyány család tulajdonába. Az 1760-as úrbéri összeírás szerint a hántai és nádasdi jobbágyok 26 napi robotot és minden egy lépés föld után 4 dénárt tartoztak fizetni. A Batthyány-család 1761-ben kezdte betelepíteni 1773-ban katolikusok és evangélikusok éltek a községben. Ekkor már saját tanítójuk is volt. 211