Komárom-Esztergom megye településtörténeti kalauza

A TELEPÜLÉSEK LEÍRÁSA ÉS BIBLIOGRÁFIÁJA - ÁSZÁR

KISBÉR-ÁSZÁR tanítói fizetést nem kap." Mai iskoláját 1892-ben - Hérics Márton plébános kezdeményezésére - építették, 1961-ben bővítették. Református elemi népiskola az egyházközség megalapításától, evangélikus elemi népiskola 1810-től működik a községben. 1890-ben alapították a Kisbér-füzitői Egyesült Gyár Rt. burgonyakeményítő-, szörpgyárat. 1896-ban hozta létre Ászáron híres ménesét Schwarzenberg Alajos herceg. Jelentékeny paraszd szőlőkultúrája alapján a történelmi (Ászár-Bársonyosi) borvidékhez tartozik. Társadalmi életének mozgalmasságára utal az 1929-ben alakult Ászári Önkéntes Tűzoltó Testület, majd 1930-ban a Polgári Lövészegylet, 1934-ben a Római Katholikus Ifjúsági Egyesület. Az említetteken túl dokumentumok tanúskodnak az Ászári Katholikus Leánykör működéséről. Népkönyvtárát 1927-ben kapta a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztériumtól. A második világháború harcai 1945. március 27-én értek véget a falu területén. Az Ászári Aranykalász Termelőszövetkezet 1950-ben alakult. 1978-ban csatlakozott hozzá a Kerékteleki Béke Tsz. A Hősök terén 1989 októberében avatták fel a II. világháború áldozatainak emlékművét. Lakossága 1970-ben 1774 fő volt, területe 1869 ha. 1977. április l-jétől Kisbér és Hánta közös tanácsú nagyközséghez csatolták. NÉPRAJZ A község földrajzi nevei felidézik a történelmet. Legrégibb földrajzi neve Cherfew (Cserfő) 1358-ban már szerepel. Ma ezt a területet Cserkúti-dűlőnek hívják. Bácsi-szőlők, Bácsi-tag a középkori Bács (1460 Boach) falu helyére utal. Huszár erdő (1848-ban hondvédeket temettek ide). A régi tulajdonviszonyokra utal: Tanító-dűlő, Kántor-dűlő, Pap-dűlő, Jegyző-tag, Harangozó-föld. Általánosan elterjedt építkezési mód volt a községben az ágasfás-szelemenes tető (Pl. J ózsef Attila u. 18. /1862/, Kossuth Lajos u. 17. /1861 /). A konyha tüzelőberendezésére jellemző a hátsó falhoz épített 150 cm magas és 115 cm széles, hasáb alakú kenyérsütő kemence, (Pl. Jászai Mari tér 2.). KATOLIKUS, EVANGÉLIKUS ÉS REFORMÁTUS EGYHÁZ Oklevelekben az "ászári parokiális egyház rektorát" már 1410-ben említik. A templom később a reformátusoké, majd a 18. század elejétől ismét a katolikusoké. Az 1714. évi canonica visitado említi: "Temploma van, de a török háborúk alatt szinte teljesen tönrement. Szent György dszteletére van szentelve" 1740 körül újították fel. 1777-ben Fellner Jakab tervei alapján építették ma is álló templomukat, melyet szintén Szent György tiszteletére szenteltek. 1803-ig a kisbéri anyaegyházoz tartozott, azóta önálló. Az anyakönyveket 1783-tól vezetik. A kevés számú evangélikus Bakonyszombathely leányegyházaként kapott lelki gondozást. Református gyülekezete valószínűleg még Török Bálint idejében alakult. Első ismert nevű prédikátora Pápai Halász György, akit 1621-ben választottak meg. 1674-ben Virágh János ászári prédikátor is megjelent a pozsonyi vésztörvényszékelőtt. A 17-18. századfordulón az erősödő ellenreformáció hatására Esterházy elűzette a református prédikátort, s a templomot visszaadta a katolikus egyháznak, holott "a lakosság nagyrésze eretnek, kisebb része katolikus" volt. A türelmi rendeletet követően az első istentiszteletet Kovács Mihályék pajtájában tartották 1787. június 13-án. Az első anyakönyvi bejegyzés dátuma: 1787. június 21. A templom alapkő-letétele: 1793. március 19. a templomszentelésre 1793. november 24-én került sor. 209