Komárom-Esztergom megye településtörténeti kalauza

A TELEPÜLÉSEK LEÍRÁSA ÉS BIBLIOGRÁFIÁJA - KECSKÉD

HÉREG, KECSKÉD ÍRÓK, KÖLTŐK MORVA Miklós (Selmecbánya, 1825. december 22 - ??): Kanonok 1864-től Héregen plébános, 1873-től alesperes. Történelmi, társadalmi és vallási témájú cikkeket írt a korabeli lapokba. BIBLIOGRÁFIA BALOGH Judit: Néphit és népszokások Héregen. Héreg. 1972. 301.1, - Gépirat. - TM. HARMINC ÉV a gyermelyi Petőfi Termelőszövetkezetben. 1953-1983. (Összeáll.: Nóber Imre.) Tatabánya, 1983. 52.1., illusztr. - Gyermely, Szomor, Héreg, Tarján. KOVÁCS Adam: Lieber História Parochia Hereg 1787-1828 kézirat. (Lelőhely: Főszékesegyházi Könyvtár Esztergom) SERES Ferenc: Héreg község története. Héreg. 1970. 17. 1. Gépirat. - TM. 32. Héreg pecsétje. 1850 körül KECSKÉD (KÁTSCHKA) A név eredete a magyar kecske főnévnek -d képzős származéka. A néphagyomány a falu nevéről azt tartja, hogy a második betelepítéssel ideérkező svábok olyan szegények voltak, hogy csak kecskét tudtak tartani. Ez azonban nem helytálló. Már a rómaiak idejében lakott hely volt. A török hódoltság idején, az 1529-es és az 1541-es hadjáratok során elpusztult. A XVII. században a gesztesi uradalommal együtt az Esterházy család birtokába került. Bél Mátyás a gesztesi uradalomhoz tartozó pusztaként emlíd. 192