Komárom-Esztergom megye településtörténeti kalauza

A TELEPÜLÉSEK LEÍRÁSA ÉS BIBLIOGRÁFIÁJA - KECSKÉD

KECSKÉD Esterházy József 1735-ben würtenbergi németekkel telepítette be. 1744-ben a Fertő-tó környékéről magyar, osztrák és horvát telepesek is jöttek a községbe. A falu főutcájában laktak a telkesek, a keresztutcában a házas zsellérek. 1773-ban a Lexikon Locorum Ketsckr néven említi. Az 1784-87-es népszámlálás adatai szerint 96 házban 111 család élt, összesen 597 lakót számláltak, közülük 1 pap, 1 tisztviselő, 5 polgár, 52 paraszt, ezek 67 örököse, továbbá 60 zsellér volt. Iskolájukat az 1750-es években alapították, a községi óvodát 1896-ban. Az óvodába 60-70 gyermek járt. Iskolája kezdetben egytanerős, 1890-ben azonban már két tanítóról szólnak a források. A tanítás magyar és német nyelven folyt. A falu határa - melyhez 1885-ig Majk is hozzátartozott - sík és dombos, maga a falu délről kissé emelkedő síkon fekszik. 1833-ban az Oroszlányi patak és a Majki patak vize két lisztörlő malmot hajtott. Több tava volt, legnagyobb a Szabó Pál-tava. Rétsége kevés, a föld minősége középszerű. Lakóinak száma a 19. század közepén 679 fő volt. Többségük, 672 fő katolikus vallású, 7 református. A helyi társadalom polgárosulására utal, hogy 1926-ban megalakult a Magyarországi Német Népművelődési Egyesület helyi csoportja, 1927-ben a Levente Egyesület, 1930-ban a Polgári Lövészegylet, 1935ben az Önkéntes Tűzoltó Testület, 1940-ben a Katholikus Agrárifjúsági Legényegyesület, a Magyarországi Németek helyi csoportja, 1956-ban újjáalakult az Önkéntes Tűzoltó Testület. Népkönyvtárát 1935-ben kapta a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztériumtól. A községben 1945. március 18-án értek véget a II. világháború harcai. Repülőtere a vitorlázórepülés fontos bázisa, rangos repülőbemutatók helyszíne. Termelőszövetkezete, a Vörös Mező valószínűleg 1952-ben alakult. 1976-ban az Oroszlány és Vidéke Tsz. részévé vált. Lakóinak száma 1990-ben 1723 fő volt, területe 1110 ha. 1974-től 1988-ig Oroszlány vonzáskörzetéhez tartozott. NÉPRAJZ Földrajzi nevei: Szabó Pál-tó (Szabó Pál nevű molnárról kapta a nevét); Kápolnás (nagyböjt idején ide jártak templomba). KATOLIKUS EGYHÁZ A katolikus németek a betelepedést követően plébániát kaptak, majd Szent Anna tiszteletére templomot emeltek. Anyakönyveiket 1750-től vezetik. MŰEMLÉKEK Katolikus barokk műemléktemplomát 1760-1764 között építették. Barokk fő- és mellékoltárai, padjai és szobrai a 18. században készültek. Itt helyezték el a majki kamalduli kolostorból származó két ereklyetartót. Műemlék jellegű barokk kálváriáját a 18. században, ennek feszületét 1956-ban alkották. BIBLIOGRÁFIA DÉVAI Judit: Kecskéd község dolgozóinak művelődési szokásai. Tatabánya, 1985.101.1. - Gépirat. - MK. DUŐEK, Mikulás: A kecskédi és a monostori bronzkori temető. Kiad. a Magyar Nemzeti Múzeum, Történeti Múzeum. Bp. 1960. 54.1., 20 t. Illusztr. Klny. Régészeti füzetek, Ser. II-8. GRUBER György: Adatok Kecskéd község történetéhez. Kecskéd, 1987-1988.51.1. 25 t. - Gépirat. - MK. 193