Komárom-Esztergom megye településtörténeti kalauza
A TELEPÜLÉSEK LEÍRÁSA ÉS BIBLIOGRÁFIÁJA - HÉREG
HÉREG Az 1784-87-es népszámlálás adatai szerint az esztergomi érsek birtoka. 129 házban 156 család élt, népessége 867 fő volt. 1 papot, 5 nemest, 1 polgárt, 58 parasztot, utóbbi kettő 49 örökösét és 182 zsellért írtak össze. 1848-ban a faluban 5 nemes, 168 házas és 10 háztalan zsellér élt. 1849-ben az osztrákok az egész falut fel akarták égetni, mert őrjáratukra rálőttek. Első egyesületét, az Önkéntes Tűzoltó Egyesületet 1912-ben jegyezték be. Ezt követte 1926-ban a Levente Egyesület, 1932-ben a Gazdakör. 1956-ban újjászerveződött az Önkéntes Tűzoltó Testület. A harmincas évektől községi fenntartású népkönyvtára működött. A második világháború harci eseményei 1945. március 21-én értek véget a faluban. 1990-ben 1042 lakosa volt, területe 2713 ha. 1977. április l-jétől Tarján néven és székhellyel községi közös tanáccsá alakult. 1990-ben önállósult. 1984-től 1988-ig Tatabánya vonzáskörzetébe tartozott. NÉPRAJZ Földrajzi nevei részben történelmi eseményekre utalnak, Szőnyi szállás (Napóleon hadai elől ide menekültek a szőnyiek), Jusztinián-pihenő (Serédi hercegprímás kedvelt pihenőhelye volt), Király kútja a Gerecse oldalában, a hagyomány szerint Mátyás király itt ütötte fel tanyáját, ha kíséretével a vadászat után megpihent. Páterkői szikla (a szájhagyomány szerint egy remete élt itt), Faluhely (település volt, melyet a tatárok majd a törökök feldúltak), Újvilág házhelyeket osztottak itt). A községben az 1930-as évekig megtalálható volt az ágasfás-szelenienes tető. A gabonát a házak kertjében gabonavermekben tartották. A rakott sparheltet ebben az időben felváltotta a vasból készült csikósparhelt, hogy rövid idő után végleg átadja a helyét a zománcozott asztali tűzhelynek. A községben falumúzeum működik. KATOLIKUS, REFORMÁTUS EGYHÁZ Plébániája középkori eredetű, 1333-ban és 1397-ben említik. A török időkben elnéptelenedett. Plébániáját 1723-ban állították vissza, plébánosa Tardoson lakott. 1730-ban lebontották a régi templom romjait, s ennek alapjain újat építettek. Előbb Tardos fíliája volt, majd 1741-től Héreg fíliája lett Tardos. Az egyházi tulajdonban levő plébániaházat az idők során átépítették, megnagyobbították. A műemléktemplomot 1828-ban és 1946-ban renoválták. Anyakönyvek 1733-tól találhatók itt. Hitbuzgalmi egyesületek 1947-ben: Oltáregylet, Katolikus Egylet, Gyermekek Oltári Szentség Egylete, Jézus Szíve Egylet, Rózsafüzér Társulat, KALÁSZ, Katolikus Szülők Szövetsége. Református egyházközség több adat szerint a XVI. század óta működik Héregen. Jelenlegi temploma a türelmi rendelet után épült. 1787 óta vannak meg az anyakönyvei. Az egyházközség levél- és irattára helyben kutatható. Anyakönyveit 1787 óta vezetik. MŰEMLÉKEK Késő barokk katolikus műemléktemplomát 1794-ben emelték, 1825-ben bővítették. Barokk szószéke XVIII. századi. Klasszicista oltára a XIX. század első felében készült. Műemlék jellegű késő barokk református temploma 1787-ben épült, s 1862-ben alakították át. A katolikus plébániát, mely szintén műemlék jellegű, 1790 (1765) körül építették, s 1879-ben (1892) alakították át. 191
