Komárom-Esztergom megye településtörténeti kalauza

A TELEPÜLÉSEK LEÍRÁSA ÉS BIBLIOGRÁFIÁJA - PILISSZENTLÉLEK

ESZTERGOM-PILISSZENTLÉLEK PILISSZENTLÉLEK (HUTA) Nevének előtagja a községtől délkeletre emelkedő Pilisheggyel (a Pilis szláv eredetű sző, kopasz hegytetőt jelent), az utótag a pálosok által épített Szentlélek kolostorral függ össze. Neve 1913-ig Szent Lélek vagy Huta-Szent-Lélek. A Huta névváltozat a köznyelvben máig használatos. A 18. században üveghutájáról volt ismert. Egyes források a Bitholcz, Bitolcz nevű településsel azonosítják. Ez téves, mivel ezt a nevet egy Pilismarót mellett lévő másik település viselte. Okleveles említése 1263-ból való. Ebben arról hallunk, hogy IV. Béla a Benedek-völgye vadászkastélyát a pálosoknak adományozta, amit a Szent Kereszt kolostor (ma Klastrompuszta) szerzetesei népesítettek be. Régészed leletei az őskorig igazolják az ember jelenlétét (Bivak-barlang: szeletai kőeszközök, barlangi medve nyomai), amit számos középkori emlék egészít ki (halastógát, kolostor- és templom). A 18. század elején a pálosok a Felvidékről, Pesty szerint az Alföldről, Komáromból, Sléziából (Szilézia) római katolikus "tótokkal" népesítették be, akik nagyrészt máig megőrizték anyanyelvüket. Az egykori Pilis vármegyei "Pesti Paulinus Atyák birtoka" a 18. század végén a Vallásalap maród uradalmának része lett. Az 1784-87-es népszámlálás szerint a pesti pálosok birtoka. 33 házban 45 család élt, népessége 207 fő volt. 8 parasztot, ennek 7 örökösét és 34 zsellért írtak össze. Megélhetést mindig az erdő, a mészégetés, valamint tiszta zöld üveget készítő hutái adtak. Sovány, hegyes és igen silány szántóin zabon és rozson kívül nemigen termett más. Első iskolája 1790-ben nyílt. 1871-től közigazgatásilag Pilismaróthoz tartozott. Óvodája már 1912-től, kéttantermes iskolája 1936-tól áll. Hangya-szövetkezete 1921-ben alakult. A Levente Egyesületet 1926-ban, a Polgári Lövészegyletet 1935-ben, az Önkéntes Tűzoltó testületet, az Országos Stefánia Szövetség dömösi, pilismaród és pilisszentléleki egyesülete fiókszervezetét 1936-ban jegyezték be. Népkönyvtárát ugyanebben az évben kapta a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztériumtól. AII. világháború idején környéke jelentős harcok színtere volt, amelyek 1944. december 26-án fejeződtek be. 1948-ban 183 szlovák lakos áttelepült Csehszlovákiába. 1950-től önálló község lett. Az 1970-es években üdülőhellyé nyilvánították. 1985-től közigazgatásilag Esztergomhoz tartozik. Lakóinak száma 1970-ben 426 fő, területe 4419 ha. (1990-ben lásd Esztergomnál) Szlovák nemzedségi település. NÉPRAJZ Földrajzi nevek és a mondák kétnyelvűek (magyar-szlovák). Több dűlőnév régi foglalkozásukra utal, pl. az Öreg kemence - "Stare pece" - a mészégető kemencék helye volt. A Kesztölcre és Dorogra vezető turistaút neve: Postaút vagy Postás út mivel a postát a II. világháború előtt ezen hozták a faluba. A Két-bükkfa-nyereg két hatalmas bükkfáról kapta a nevét. A Pilisszentlélek határában lévő barlangokhoz: Bivak (szláv: tábor), Legény (szláv: Klapec) és Leánybarlanghoz számos monda fűződik. A történeti korokban hol védelmet adtak, hol rablótanyául szolgáltak. Régészeti feltárások és történelmi feljegyzések sejtetik, hogy a középkorban titkos pénzverde működött a Legénybarlangban. KATOLIKUS EGYHÁZ A vidék királyi vadászterület volt, amelyet IV. Béla a pálosoknak adott. A szerzetesek monostort építettek, amely 1287-re készült el. A török időkben teljesen elpusztult a monostor és a templom is. A török kiűzése után ismét a pálosok birtokába került a terület. Kápolnát épített a lakosságnak. A pálosokat 184