Komárom-Esztergom megye településtörténeti kalauza
A TELEPÜLÉSEK LEÍRÁSA ÉS BIBLIOGRÁFIÁJA - ETE
ESZTERGOM-PILISSZENTLÉLEK, ETE a ferendrendiek váltották fel. Az új község Csév filiája lett. Az első hutai anyakönyvi bejegyzés 1717-ben történt. 1787-ben nyerik el a plébánia rangot. Maga a plébánia 1810-ben épült. A templom 1856-ból való, s a századfordulóra a Vallásalap birtokába került. 1939-ben nyerte el mai formáját. 1962-ben művészi munkával felújították, Kákonyi Asztrik festményeivel ékesítették. Anyakönyveit helyben 1790-től vezetik. Hitbuzgalmi egyesületei 1947-ben: Rózsafüzér Társulat, Oltáregylet, Szent Gyermekség Műve, Szívgárda, Jézus Szíve Társulat. MŰEMLÉKEK Igen jelentős a 14. századi pálos kolostor romegyüttese. Az esztergomi régészek folyamtosan restauráltatják, oltárát 1985-ben szentelték fel. A további feltásárok ma is folytatódnak. TERMÉSZETI ÉRTÉKEK A Fekete-kő sziklája a Pilisi Biorezervátum területén belül helyezkedik el. BIBLIOGRÁFIA HORVÁTH István: A szentléleki rom. (Pusztuló műemlékek a Dunakanyarban.) = Dunakanyar 1982. 2. sz. KROMPECHER László: A pilisi ciszterci apátság és a szentkeresztnek szentelt pilisi pálos kolostor építészeti maradványai. Bp. 1928. Kir. Magy. Egyes. Ny. 18.1. Illusztr. LÁZÁR Sarolta: Régészeti - állagmegóvási munkálatok a piliszentléleki pálos kolostor romjainál. In: Komárom Megyei Honismereti Füzet, 1986. Tatabánya, 1987. (soksz.) 78-81.1. SZÁNTÓ István: Pilisszentlélek kisközség története: - művelődési adatai, - gazdasági életének fejlődése, jelenlegi szerkezete. Pilisszentlélek, 196? 35 1. - Gépirat. - TM. KÁLMÁNFI Béla: A hajdani parasztsors és a régi bányászélet emlékei Esztergom környéke nemzetiségi népköltészetében. = Új Forrás, 1969. 3. sz. 63^-73.1. PAPUÍEK, Gregor: Anyanyelvünk. (Vers) = Üj Forrás, 1979. 2. sz. 21.1. - Gregor Papucek Pilisszentléleken született. ETE Elnevezésének alapja a nyelvemlékbeli Etü személynév. Régi néphit szerint itt volt Etele udvartartása. Okleveles említése 1250: Ethem 1257: Ethey, 1535-ben Ethe néven emítik. Területén bronzkori leleteket találtak. A13. században a szolgagyőri várjobbányok lakóhelye. 1257-ben IV. Béla király Csektő szárnagy fiait, Orost és Jánost - akik királyi csőszök voltak - hűségük jutalmául nemesi rangra emelte. Az 1271-es és az 1295-ös oklevelek királyi hírnökök jelenlétéről tanúskodnak. 1277-ben IV. László király a hántai prépostságot megerősítette etei tulajdonában. 1500 körül Vassdinnyei Vas János, Csepy Benedek, Bíró János, a Jakabfyak, az Örkényiek és az Akayak birtokában volt. 185