Komárom-Esztergom megye településtörténeti kalauza

A TELEPÜLÉSEK LEÍRÁSA ÉS BIBLIOGRÁFIÁJA - ESZTERGOM

ESZTERGOM A tatárjárás alatt az esztergomi káptalan birtokai elpusztultak, s a veszedelem elmúlta után a királyok és érsekek ismét jelentős adományokkal járultak hozzá működéséhez. Egyéb egyházi intézmények is létesültek: kolostorok, monostorok és apátságok. Több esztergomi érsek írta be nevét az ország történelmébe és Esztergom kultúrtörténetébe. Uralko­dókat pártfogoltak, kiskirályokat fékeztek meg hadjáratokban, csatákban vettek részt, iskolákat alapítot­tak. tudományos és művészetpártoló tevékenységet folytattak, jelentős gyűjteményeket hoztak létre, templomokat emeltek, zsinatokat hívtak össze. II. Tamás érsek 1307-ben tartott zsinatán csendült fel először esti harangszó az angyali üdvözletre. Telegdi Csanád érsek Váradon öt oltárt emeltetett, s társaskáptalant is alapított. Esztergomban az egyház javait elhanyagolva, a főtemplomot pedig romos állapotban találta. A javak nagy részét vissza­szerezte, s a Szent Adalbert templomot újjáépítette. Telegdi III. Tamás komoly gondot fordított az egyházi fegyelem fenntartására, s az egyház jogainak védelmére, felkarolta a cisztercita rendet, s több egyházi zsinatot hívott össze. Demeter érsek zsinati határozatai a szentírást, az egyházi hagyományokat, szokásokat tárgyalták és erősítették meg. Szabályozták a papok öltözködését, viselkedését. Ekkor született határozat arra, hogy ne vízbemártással, hanem kőkútból történjen a keresztelés; továbbá intézkedtek a bérmálásról, a gyónásról, az utolsókenetről, a házasságról, az oltáriszentség elhelyezéséről s ezek liturgikus rendjéről. 1397-ben Kanizsai János állt az egyház élén. A konstanci zsinaton királyi helytartó, majd a német-római császárság kancellárja lett. 1391-ben megalapította a Szent István vértanúról címzett első prépostságot és a társaskáptalant, felépítette és helyreállította templomát. Nagyboldogasszony tiszteletére 1396-ban ká­polnát építtetett, amelyet gazdag alapítvánnyal látott el. Mint a tudomány nagy pártfogója, felújította a székesegyházi iskolát is. 1440-ben Széchy Dénes egri püspök lett az érsek, aki Esztergom fényét építkezéseivel emelte. 1449-ben tartományi zsinatot hívott össze, melynek feladata a főszékesegyház helyreállításának előkészítése volt. A templom és a vár építkezéseihez az érseki vagyon mellett saját családi vagyonát is felajánlotta és felhasználta. Halála előtt 80 ezer aranyforintot hagyott a székesegyház befejezésére. Egyháztörténeti jelentősége, hogy érseksége alatt éledt újjá a bencés rend Magyarországon. 1498-tól Bakócz Tamás az esztergomi érsek. Erős kézzel hamarosan rendbehozta az érsekség gazda­ságát, s magas jövedelmekre tett szert. Ő építtette 1506-ban a Boldogságos Szűsz tiszteletére azt a kápolnát, melyet saját temetkezési helyéül szánt. (Bakócz kápolna). A nagynevű érsek ötvösmunkákkal és szőtte­sekkel gazdagította a templomokat, a misekönyveket is gazdagon diszíttette, különösen a nevéhez fűződő, s ma a Főszékesegyházi Könyvtárban őrzött graduálét. Szalkay László érsek (1524-26) tevékenysége a készülődő újabb török támadás megfékezésére irányult. 1000 gyalogost és 400 lovast ajánlott fel a török elleni hadjáratra. Lajos király oldalán részt vett a mohácsi csatában, ahol elesett. Várday Pál a törökök elől az érsekséget Nagyszombatba telepítette. Munkáját Oláh Miklós, majd Pázmány Péter teljesítette ki, aki Nagyszombaton tudományegyetemet alapított. Pázmány kiemelkedő életművet hagyott hátra. 1761-ben Barkóczy Ferencet nevezték ki esztergomi érsekké. Ebből az alkalomból Mária Terézia az esztergomi várat visszaadta az érsekségnek. A Vízivárosban 1729-ben megnyílt a jezsuiták rendháza, 1726-60 között a ferencesek is felépítették renházukat, a királyi városban templomot emeltek Szent Anna tiszteletére. Miután az érsekség visszakapta a Várhegyet, Barkóczy Ferenc 1761-65 között építeni kezdte a törökök által elpusztított Szent Adalbert templom helyén az új székesegyházat. Mária Terézia befolyásos érseke volt Battyhyány József, ennek ellenére az ő idejében szakították ki az esztergomi egyházmegyéből a szepesi, a besztercebányai és a rozsnyói püspökségeket. 1820. május 20-án beiktatták Rudnay Sándor volt erdélyi püspököt. Rudnay visszahozta Esztergomba az érsekséget és a káptalant. 1822-től folytatta a Barkóczy által megkezdett bazilika építését. 142

Next

/
Oldalképek
Tartalom