Komárom-Esztergom megye településtörténeti kalauza

A TELEPÜLÉSEK LEÍRÁSA ÉS BIBLIOGRÁFIÁJA - ESZTERGOM

ESZTERGOM 1838-ban nevezték ki Kopácsy József veszprémi püspököt esztergomi érsekké. Ő szerkesztett először magyar nyelven egyházi körleveleket, s számos tudományos munkát is lefordított magyarra. 1842-ben megalapította a tanítóképzőt. A szabadságharc alatt Hám János érsek, Windischgrátz herceg Budára történt bevonulása után körlevélben fordult a papsághoz, kérve, hogy híveiket a császárhoz való hűségre buzdítsák. Ezért a Honvédelmi Bizottmány minden vagyonát zár alá vette, ezért menekülni kényszerült majd lemondott székéről. Ebben az évben, 1849-ben nevezték ki helyére Scitovszky Jánost. Nevéhez fűződik a papnevelde visszahelyezése Nagyszombatból (1850), a bazilika felszentelése (1856), a Katolikus Legényegylet megalapítása, iskolák, többek között a Szatmári Irgalmas Nénék intézetének létrehozása (1865). Halála előtt ismét betelepítette a pálosokat Magyarországra, nekik adományozta a szentkereszti remeteséget. A dualizmus időszakának legnagyobb formátumú érseke Simor János volt. Jelentős intézményeket hozott létre Esztergomban. Új érseki palotát építtetett, megvetette a mai Keresztény Múzeum, a Simor Könyvtár, s a Prímási Levéltár alapjait, befejezte a bazilika építését és kórházat létesített (Dobozi út). 1891-től Vaszary Kolos pannonhalmi főapát lett az érsek, aki korábban az esztergomi bencés gimnázium tanára volt. Támogatta a vasútépítést, segítette a Mária Valéria-híd, a Kolos-híd és az 1902-ben alapított kórház létrejöttét. A történelmi Magyarország utolsó hercegpímása Csernoch János volt. 1927-től 1945-ig, haláláig Serédi Jusztinián, a kiváló egyházjogász volt az esztergomi érsek, akit 1945 szeptemberében követett Mindszenty József. 1948-ban koholt vádak alapján letartóztatták, s a népbíróság tanácsa életfogytiglani fegyházra ítélte. 1956-ban a forradalom oldalára állt, s ezért menedékjogot kellett kérnie az USA nagykövetségén, ahol 1971-ig tartózkodott. 1973-ig viselte az érseki rangot. 1975-ben Máriazellben halt meg. Hamvait 1992-ben a Bazilika altemplomában helyezték el. 1976-tól Lékai László az érsek. Nevéhez fűződik a római Szent Péter bazilika magyar kápolnájának létrehozása. Tevékenységével hozzájárult az állam és egyház viszonyának konszolidálódásához. 1987-től az érseki tisztet Paskai László tölti be. Esztergom érsekei: 1000-0012: Domonkos, 1002-1007: Radla Sebestyén, 1007-1026: Anasztáz Asztrik, 1046-1055:1. Benedek, 1067-1075: Dezső, 1075-1077: Nehemiás, 1093-1094: István, 1094-1095: Acha, 1095-1104 Szerafin, 1105-1116: Lőrinc, 1117-1126: Marcell, 1127-1139: Felicián, 1142-1146: Makár, 1150-1158: Martyrius, 11581179: Bánfy Lukács, 1180-1183: I. Miklós, 1185-1203: Jób, 1204-?: Ugrin, 1204-1205: Kalán, 1206-1222: I. János, 1224-?: I. Tamás, 1226-1239: Róbert, 1239-1241: Mátyás, 1242-1253: II. István, 1254-1261: II. Benedek, 1262-1273: Fülöp, 1273-?: II. Miklós, 1274-1276: III. Benedek, 1277-1278: DL Miklós, 1279-1298: Lodomér, 1298-1303: Gergely, 1303-1304: Mihály, 1305-1321: II. Tamás, 1321-1328: Boleszláv, 1329-1330: Dörögdi III. Miklós, 1330-1349: Telegdi Csanád, 1350-1358: Vásáry IV. Miklós, 1358-1366: V. Miklós, 1367-1375: Telegdy III. Tamás, 1376-1378: II. János bíboros és érsek, 1378-1387: Vaskúti Dömötör, 1387-1418: III. János (Kanizsay) prímás érsek/ 1423-1439: Pálóczy I. György, 1440-1465: Széchy Dénes, 1465-1472: Vitéz János, 1472-1480: VI. János, 1480-1485: VII. János, 1486-1497: Estei Hippolit, 1497-1521: Bakócz Tamás, 1522-1524: Szatmári III. György, 1524-1526: Szalkay László, 1526-1549: Várday Pál, 1551-?: IV. György, 1553-1568: Oláh Miklós, 1569-1573: Verancsics Antal, 1573-1586: Telegdy Miklós, 1587-1592: Kutassy János, 1596-?: Fehérkövy II. István, 1597-1601: Kutassy VIII. János, 1607-1615: Forgách VII. Ferenc, 1616-1637: Pázmány Péter, 1637-1642: Lósy I. Imre, 1642-1666: Lippay V. György, 1666-1685: Szelepcsényi VI. György, 16851695: Széchenyi Gimesy György, 1695-1707: Kollonich Lipót, 1707-1725: Keresztély Ágost hercegprímás érsek, 1725-1745: Esterházy Imre, 1751-1757: Csáky Miklós, 1761-1765: Barkóczy Ferenc, 1776-1799: Battyhyány József, 1808-1809: Károly Ambrus, 1819-1831: Rudnay Sándor, 1833-1847: Kopácsy József, 1848-1849: Hám János, 1849-1866: Scitovszky János, 1867-1891: Simor János, 1891-1912: Vaszary Kolos, 1913-1927: Csernoch János, 1927-1945: Serédi Juszitinián, 1945-1973: Mindszenty József, 1976-1986: Lékai László, 1987- Paskai László. * 1394-től az esztergomi érsekek a prímási címet, 1714-től 1979-ig a hercegprímási rímet viselték. 143