Komárom-Esztergom megye településtörténeti kalauza
A TELEPÜLÉSEK LEÍRÁSA ÉS BIBLIOGRÁFIÁJA - ESZTERGOM
ESZTERGOM Az élet újraindításában kiemelkedő szerepet játszott a Nemzeti Bizottság és a város vezetése, amely már 1946-ban elhatározta, hogy az új körülmények között is az iparosításra, az iskolaváros jelleg megőrzésére és az idegenforgalom fejlesztésére törekszik. A fordulat évétől kezdődően egyházi szerepe miatt hátrányos helyzetbe került. Viszonylagos gazdasági erőtlensége, földrajzi elhelyezkedése és egyházközponti szerepköre miatt alkalmatlannak tartották a megyeszékhelyi funkcióra. A tanácsrendszer létrejöttét követően közigazgatásilag eljelentéktelenítették Esztergomot. Elvesztette mind megye, mind járási székhely rangját. Egyesek még nevét is megváltoztatták volna. A megyei tanács még 1952-ben a Megyei Bíróság és Ügyészség pedig 1980-ban hagyta el a várost, melynek így egyetlen megyei intézménye maradt: a Levéltár. Esztergom teljes elszigeteltsége csak az 1956-ot követő évektől oldódott. A hatvanas évek ipartelepítési politikája nyomán különösen a műszeripar és a szerszámgépgyártás indult fejlődésnek. A volt Petz Testvérek Iparművek Rt. államosítását követően léterjött a SZIM Esztergagépgyára, 1963-tól a SZIM Esztergomi Marógépgyára. A város a műszeripar bázisa lett a megyében az alábbi üzemek révén: Labor Műszeripari Művek, Finommechanikai Vállalat 4. sz. gyára, a GRANVISUS Látszerészeti Eszközök Gyára, MEDICOR Művek Elektronikai és Finommechanikai Gyára (később MICROMED). Az iparosítás nyomán a város lakóinak száma az 1930. évi 17 354 főről 1990-re 29 845-re emelkedett. Esztergom életében az 1973-as millenniumi év hozott újabb fordulatot. 1974-ben a katolikus egyház ismét betöltötte az esztergomi érseki széket. Az állam és az egyház kapcsolatának folyamatos javulása kedvező lehetőséget nyújtott a város ezeréves fennállása jegyében szervezett nagyszabású rendezvénysorozat megvalósításához. Ennek egyik eredménye volt a nemzetközi gitárfesztivál és szeminárium, melyet 1973-ban - Szendrey-Karper László gitárművész vezetésével - először rendezett meg a város. Ettől kezdődően a világ művészei e fesztivál keretében kétévente találkoznak Esztergomban. A politikai enyhülés nyomán növekedett a városfejlesztés lehetősége. Új lakótelepek, szálloda, áruház épült, s az adott körülményekhez viszonyítva modernizálódtak a gyárak. Növekedett az idegenforgalom, s ezzel párhuzamosan megkezdődött a város műemlékeinek felújítása is. A járások 1984-ben történt megszüntetését követően Esztergom a városkörnyékiség révén - 1988-ig - ismét regionális szerepkört kapott. EGYHÁZTÖRTÉNET Katolikus egyház Esztergom történelme a kezdetektől összefonódott a magyarországi kereszténység történetével. Már Géza fejedelem felismerte azt a tényt, hogy fennmaradásunk egyetlen lehetősége az, ha a magyar nép áttér a keresztény hitre. Egy évvel uralomra jutása után, 973-ban követeket indított Quedlinburgba, s Pilgrim passaui püspök - kérésére - hittérítőket küldött Magyarországra. Géza fejedelem az esztergomi várhegy északi részén templomot építtetett Szent István protomártír tiszteletére. Itt keresztelték meg fiát, Vajkot. A Koppány-féle lázadás leverése után István fő célkitűzése a térítés, a keresztény egyház megszervezése volt. Az országot 10 püspökségre osztotta. A püspökségek fölé érseket állított, akinek székhelyéül szülővárosát, Esztergomot jelölte meg. A püspökségek felállítására a koronát is küldő II. Szilveszter pápától kapott felhatalmazást. István Pilgrim papjai helyett a bencés rend tagjait bízta meg a hittérítéssel. Az érseki székbe elsőként egy pannonhalmi bencés szerzetest jelölt ki, Domonkos személyében. A püspökségek létrehozása után megkezdődött az egyházmegyék szervezése. Szent István - hogy az esztergomi érsek tekintélyét kiemelje - egyházmegyéjének a többinél nagyobb birtokot adományozott, elsősorban Hont, Bars, Nyitra és Komárom vármegye területéről. Az első káptalanok a 11. század végén alakultak. Tevékenységük első írásos nyoma 1143-ból való. Hogy a káptalan működését biztosítsák, szintén jelentős birtokadományban részesültek. Martyrius érsek 1156-ban 70 falu tizedét engedte át a káptalannak. III. Béla a piacvámot is a káptalannak adományozta. II. Endre az esztergomi dunai kikötő vámját adta át. 141
