Komárom-Esztergom megye településtörténeti kalauza

A TELEPÜLÉSEK LEÍRÁSA ÉS BIBLIOGRÁFIÁJA - ESZTERGOM

ESZTERGOM 1921-ben itt indult meg az ország második, s egyben a Dunántúl első Népfőiskolája. 1933-1941 között hét alkalommal rendezték meg az országos jelentőségű Katolikus Nyári Egyetemet. Jelentős társadalmi aktivitásra utal az, hogy 1837 és 1948 között száznál több egyesület, kör, egylet, liga, csoport jött létre és működött a városban. Esztergomi egyesületek: 1837: Széchenyi Kaszinó, 1844: Takarékszövetkezet, 1860: Katolikus Legényegylet, 1868: Szent Erzsébet Jótékonysági Nőegylet, 1875: Kereskedelmi Társulat, 1877: Szent Benedekrendi római katolikus Főgynásium Segélyező Egyesület, 1882: Belvárosi Katholikus Olvasókör, Önkéntes Tűzoltó Egylet, 1888: Tornaegylet, 1890: Polgári Egyesület, Kereskedő Ifjak Önképző Egyesülete, 1892: Magyarországi Munkások Rokkant és Nyugdíjegyesülete, 1893: Esztergomi Katholikus Kör, 1894: Esztergom-vidéki Régészeti és Történelmi Társulat, Alreáliskolai Segítő Egyesület, 1896: Főgymnáisum Czuczor Gergely Önképző Kör, 1898: Szent Péter és Pál Apostolról dmzett Temetkezési Egylet, Esztergomi Tanítóképző Intézet Segítő Egyesület, 1903: Esztergomi Építőiparosok és Iparossegédek Szak- és Önképző Egylete, Esztergomi Csizmadiák Betegsegélyezős és Temetkezési Egyesülete, Magyarországi Könyvnyomdászok és Betűosztók Szakegyesület helyi csoportja, Esztergomi Iparosok Dalköre, 1904: Esztergom-Szenttamás és Vízivárosi Katholikus Polgári Kör, Esztergomi Munkásképző Egylet, 1905: Szent Ignác Temetkezési Egyesület, 1906: Esztergomi Függetlenségi és 48-as Kör, 1907: Esztergomi Keresztény Szociális Egyesület, 1909: Esztergom városi, Esztergom Vármegyei Vendéglősök, Kávézók és Kocsmárosok Társulata, Esztergomi Rendőralkalmazottak Nyugdíjpótló és Segélyező Egyesülete, a Városi Ipartestület, 1910: Gondviselés Temetkezési Egyesület, Szentgyörgymezői Katholikus Olvasókör, 1911: Magyar Tűrista Egyesület Esztergomi Osztálya, 1913: Kereskedelmi Társulat, "Kitartás" Kerékpáros Kör, Esztergomi Keresztény Szeretet Országos Gyermekvédő Műve, Esztergomi Gyorsíró Egyesület, 1914: Esztergom-szászvári Bánya "Altiszti kör", 1916: Közhivatali Kezelők és Díjnokok Országos Egyesülete helyi csoportja, 1918: Esztergomi Izraelita Jótékony Nőegylet, Esztergomi Izraelita Hitközség, 1919: MOVE Esztergomi Szervezete, 1923: MOVE Sportegylet, 1925: Magyarországi Famunkások Országos Szövetségének helyi csoportja, Esztergomi Királyi Helyőrségi Tiszti Kaszinó Egyesület, Magyarországi Vas- és Fémmunkások Központi Szövetségének helyi csoportja, Esztergomi Munkástestedző Egyesület, 1926: Balassa Bálint Irodalmi és Művészeti Társaság, Bencés Diákok Országos Szövetségének helyi csoportja, Esztergomi Bélyeggyűjtők Köre, 1928: Esztergomi Sport, Horgász és Halászegyesület, Vármegyék és Városok Országos Mentőegyesületének helyi csoportja, Magyar Nők Szent Korona Szövetségének helyi csoportja, 1929: Esztergomi Sportvadászok Társasága, Esztergomi Árvízmentesítő és Belvízlevezető Társulat, Esztergomi Evangélikus Nőegylet, 1930: Esztergom és Vidéke Ipartársulati Szövetség, Esztergomi Rádió Egyesület, Református Nőegylet, Katolikus Bencés Diákok Egyesülete, Helyőrségi Altiszti Kaszinó, "Jóbarát" Esztergomi Asztaltársaság, Belvárosi Lövészegylet, Szent György Polgári Lövészegylet (1936-tól Vak Bottyán Esztergomi Polgári Lövészegylet), 1932: Páduai Szent Antal Szegénygondozó Egyesület, Postás Sportegylet, Esztergomi Gazdasági Népház (=Belvárosi Katholikus Olvasókör), 1933: Frontharcos Szövetség helyi csoportja, Esztergom-Szentgyörgymezői Gazdasági Népház (=Szentgyörgymezői Katholikus Olvasókör), 1935: Esztergomi MÁV Nyugdíjasok Koszorú és Gyámolító Egyesülete, "Felebarát Asztaltársaság", 1937: "Falu" Magyar Gazda és Földműves Szövetség Esztergom-szentgyörgymezői fiókja, Esztergomi Tanítóképzőben Végzett Iskolatársak Szövetsége, 1938: Baross Szövetség Dohányárus Csoportja helyi fiókja, 1941: Községi Szent Imre Reáliskola és Gimnázium Volt Növendékeinek és Barátainak Szövetsége, 1943, Országos Egészségvédelmi Szövetség helyi fiókszervezete, 1947: Népi Kollégiumok Országos Szövetségének Vak Bottyán János Esztergomi Helyi Kollégiuma, 1948: Esztergomi Kereskedelmi Társulat, Esztergomi Szakszervezeti Tanács Vadásztáraság, Esztergomi Sportvadásztársaság. Időpont nélkül: MOVE Esztergomi Hajósegylet, Ébredő Magyarok Egyesülete, Magyar Gyermektanulmányi Társaság helyi fiókköre, Magyar Vöröskereszt helyi csoportja, Magyarországi Nővédő Egyesület helyi csoportja, Nyugalmazott Katonatisztek esztergomi főcsoportja, Hadirokkantak és Árvák Egyesülete, Keresztény Szociális Nemzetnevelők Országos Szervezetének esztergomi fiókja, Méhészeti Egyesület, Borászati Egylet, Polgári Zenekar, Református Keresztyén Ifjúsági Egyesület, Szociális Missio Társulat, a Magyarországi Építőipari Munkások Országos Szövetsége helyi csoportja, Területvédő Liga, Állami és Törvényhatósági Altisztek Nyugdíjpótló és Segélyező Szövetségének helyi csoportja, Werbőczi Jogász Egyesület, Magyar Cionista Szövetség helyi csoportja, Esztergomi Betegsegélyező Egyesület, Volt Hadifoglyok Országos Szövetségének helyi csoportja. Stefánia Szövetség helyi csoportja. 1923-ban egyesítették a két csonka vármegyét: Esztergomot és Komáromot. A megyeközpont Esztergom lett, így a város közigazgatási szerepe is megmaradt. 1938-ban az első bécsi döntéssel visszakerültek Magyarországhoz a párkányi járás döntően magyarlakta falvai is. 1939-től ismét a történelmi vármegye székhelye Esztergom. 1941-ben, a népszámlálás során több mint 22.000 lakost írtak össze a városban. 1944-ben a német megszállás után szinte a teljes zsidó lakossággot deportálták. A front közeledtével súlyos légitámadások érték a várost.. Az orosz és német csapatok között három hónapos állóharc alakult ki, amelynek sok polgári áldozata is volt. A harcok 1945. március 21-én fejeződtek be. Legalább félezer esztergomi került szovjet hadifogságba. A háború alatti bombázások és tüzérségi támadások nyomán a város 3258 lakóépületéből elpusztult 59, lakhatatlanná vált 284. Megsérült 47 középület, közöttük a Bazilika, a templomok, kulturális intézmények, a kórház a város- és a megyeháza, továbbá nyolc ipari üzem; a hidakat felrobbantották. Indokolt volt tehát a döntés, amely Esztergomot romvárossá nyilvánította. A legfontosabb épületek helyreállítása, a romok eltakarítása, két esztendőt vett igénybe. 140