Komárom-Esztergom megye településtörténeti kalauza

A TELEPÜLÉSEK LEÍRÁSA ÉS BIBLIOGRÁFIÁJA - DÖMÖS

DOROG, DÖMÖS SCHMIDT Sándor: Az esztergomi szénmedence bányászatának ismertetése. (Dorog), 1932. (Buzárovits ny.) 210 1., 1. térk. illusztr. SÓFALVI Zsuzsanna: Az úttörőmozgalom kialakulása Dorogon 1946-tól napjainkig. Dorog, 1967-1970. Gépirat. - ET. SZÁNTÓ Barna: Hajrá Dorog! 50 éves a Dorogi Bányász SC. Jubileumi évkönyv. Dorog, 1964. 142. 1. illusztr. SZEPESSY Géza: Dorog és környéke. Útikalauz. Tata, 1961. 70. 1. 6 t. illusztr. SZEPESSY Géza: Klastrompuszta a dorogi szénmedence kultúrcentruma, Dorog, 1959. (soksz.) 4.1. SZÉKELY Lajos: Az esztergom-vidéki szénmedence bányászatának ismertetése. Bp. 1962. Műszaki K. 431.1., 16 t. illusztr. TISOVSZKI Zsuzsanna: A dorogi németek kitelepítése. = Limes, 1992.1. sz. 65-74.1. TISOVSZKI Zsuzsanna: Dorogi népszokások. Téli ünnepkör. In: Komárom-Esztergom Megyei Néprajzi Füzetek 4. (Szerk.: Körmendi Géza) Tata, 1990. 67-84. 1. VIGH Ferenc-SZENTES Ferenc: A dorogi szénmedence hegyszerkezeti és védőréteg viszonyai különös tekintettel a karsztvízveszély elleni védekezésre. Bányászati Lapok. Bp. 1952. ZSOMBIK Mária: A felszabadulástól a fordulat évéig tartó ún. "szabadművelődés" időszaka Dorog történetében. Esztergom, 1989. - Gépirat. - ET. 20. Dorog pecsétje. 1740. DÖMÖS Puszta személynévből keletkezett magyar névadással. Az alapjául szolgáló személynév a magyar nyelvemlékbeli "Dimiter" (Dömötör) amely a Dimis-Dimus személynév becéző alakja lehetett, Pesty a név görög eredetére utal. (Themis = Demes = Dömös.) Okleveles említése 1079: Dimis, másutt: Dumis, Demes. Elsőként 1063-ban találkozunk nevével, amikor I. Béla királyi lakjának trónszéke, mások szerint palotája maga alá temette a királyt, aki sérüléseibe belehalt. 118