Hol sirjaink domborulnak

V/14-/14 Mükőkerettel körülvett négy nyugvóhelyes sir, borostyánnal be­futtatva. A fejrész félméteres mükőfal, melyen az elhalt család­tagok és a családfő neve Z^lnai Szkal­ka Lajos 1885-1963 • Párkányban született, elemi iskoláit ott végezte, középiskolai tanulmányai befejeztével az Esztergomi Érseki Tanítóképzőben szerzett tanítói oklevelet. Párkányban tanított, de Tianon után átköltözött Esztergomba és a Tanítóképző Gyakorló iskolájában az 5-6 osztályt tanította. Az Uri /ma' B'erényi Zsigmond/ utcában épített; házban lakott né­pes családjával, akik közül a legidősebb , Anci Ilomor Kálmán városi főépítész felesége lett, József nevü fia a papi hivatás t választotta, a többiek leginkább a pedagógusi pályán működtek Érdekes módszere volt az énektanításra;Nem a do-^re-mi-.. .SZOIL. mizálást alkalmazta, hanem a c-d-é-f-...hangjegyeket, amiket az ujján mutogatott és a gyerekek annak megfelelően énekelték a hangot. A másik módszere az un. szlöjd /mai tecnika/ volt. Külőmböző kézimunkákat' kellett a gyaerelceknek otthon elkészíteni és más­nap az iskolába behozni, amiket azután osztályozott. így ké­szültek kulcoricaazárból az ökrök, lovak, szekerek, szerszámok, hegedű stb. A Duna melléki gyerekek kis-hajókat, csónakokat ké­szítettek. Csuhéból --noha csak fiuk jártak oda- külömböző fo­násokat, babákat .gyártottak. Tavasszal a füzfaaipok, faragott pásztorbotok, ostornyelok kerültek ki az ügyes gyerek kezek­ből. • ' '

Next

/
Oldalképek
Tartalom