Esztergomi helikon

Tartalom - IV. KÖZPONT – A HUMANIZMUS FÉNYKÖRÉBEN

14. Oláh Miklós országleírásából Hungaria (1536) Hetedik fejezet Az erdós hegy, melyet a vár nevén neveznek, a Duna szemközti partján nyugat felé két hazai mérföldre húzódik. Közepén van Dömös prépostság, tekintélyes és jövedelmező, figyelemre méltó hely. A Duna partjára néz és kb. a hegyláb szélén van egy másik királyi palota, ezt gyönyörű kert és az esztergomi érsek vadaskertje veszik körül, Esztergomtól egy olasz mérföldre fekszik. Innen emelkedik az a hegy — a lejtőin szőlőskertek húzódnak —, amely Esztergom vára és városa fölé magasodik. A Duna partján egy elég magas, körformájú szirt tör a magasba, a Duna felé eső oldalán roppant meredek, s mindenfelé kb. háromszáz lépés hosszú. Ide építették a várat, az érsek székhelyét; ez természetes és mesterséges erődítményeinek köszönhetően igen erős, s leginkább palotái és épületei díszítik szép fekvése mellett. Arról nevezetes, hogy itt született Szent István, a magyarok első királya, és itt keresztelték meg. Nyugat felé a széles és csendesen mormoló futású Dunára néz. Keletre romokra, a káptalan gyönyörű épületének maradványaira — ezeket pontosan négy évvel ezelőtt egy várostrom során a földig lerombolták —, meg szőlőhegyekre, dél felé viszont a városra tekint. A várban épült a szent Szűznek szentelt székesegyház, Magyarországon érseki templom, benne más kápolnák és díszek mellett kettő emelkedik ki leginkább: az egyik az a kápolna, melyet a székesegyház déli falába az alaptól egész a tetőig, bévül vörös márványból, mégpedig a legfinomabból, Tamás érsek, konstantinápolyi pátriárka építtetett hatalmas költségen, ez felül körbe szűkül össze, s aranyozott réz borítja tetejét, bizony nagyszerű és drága munka; a másik az északi fronton a szentély fölött emelt boltozatos helyiség, sokféle festmény díszíti, itt van a mindenféle tudományba tartozó régi kódexekkel zsúfolt könyvtár. A vár lábánál a Duna-part szélén igen erős torony áll, ezt a víz őrzése miatt Vízi-nek nevezik, benne a hőforrások olyan erővel törnek fel, hogy malmot hajtanak. Csodálatos hallani, hogy csaknem összefüggő részeken, s csaknem ugyanezekben az erekben fut le a Duna jéghideg vize, s törnek fel a hőforrások. A vártól a város kb. négyszáz lépésnyi távolságban van, ezt is hőforrások öntözik itt-ott. Ez dél felé nyúlik a Duna partján, amerre a szemben fekvő szigeten apáca kolostor van, falai a Dunához kapcsolódnak. Az említett, a város fölé emelkedő erdős hegy végén egy másik roppant erdős hegy kezdődik, ez Magyarországon a legnevezetesebb: a Vértes, dél felé elnyúlik, egészen egy másik erdős hegy, a Bakony nevű határáig... Latinból fordította: Németh Béla 178