Esztergomi helikon

Tartalom - Szerzők kislexikona

borúról szóló múvet. Ezt a Stauromachia, id est Cruciatorum servile bellum című eposzt 1515-ben Esztergomban kezdte el írni, de csak Gyulafehérvárt fejezte be. Bécsben adta ki 1519-ben, nem sokkal betegsége és korai halála előtt. THURÓCZY JÁNOS (?1435 körül —? 1490 körül) köznemes, kancelláriai tisztviselő, személynöki ítélőmester, történetíró. A Túróc vármegyei középnemesi család Hont vármegyében birtokos ágából származott. Csak hazai iskolában tanult, tehát nem mondható humanista műveltségűnek. Mátyás uralkodása idején, az 1460-80-as években az állami közigazgatásban töltött be kisebb-nagyobb tisztségeket: 1467-1470 között a királyi kúria jegyzője, két alkalommal ítélőmester volt, vagyis a bírói döntések megfogalmazója. (Másodízben 1486-88-ban, Drágfi Tamás királyi személynök mellett.) Történeti munkájának (Chronica llungarorum) első felét a középkori szerzők technikája jellemzi: az elődök műveinek másolása. így ez a rész szinte szórói-szóra egyezik a 14. századi krónika-kompozíciók szövegével. Az utolsó évszázad — Zsigmond és a Hunyadiak kora — eseményeit azonban már önállóan írta meg, mégpedig jórészt szemtanúk, résztvevők elbeszélése, szóbeli hagyományok és levéltári dokumentumok alapján. Ez az összefoglalás nemcsak megbízható történeti forrás, de irodalmi értékekben — kerek, tömör szerkesztésével, színes, eleven előadásmódjával — szintén kiemelkedő munka. Mind történetírói módszerében, mindpedig egyes stílusjegyekben a humanizmus előfutárának tekinthető. Thuróczy — mint köznemes, királyi hivatalnok — az első világi krónikaírónk. Egyértelműen képviseli a saját osztálya történetszemléletét: a Mátyás országlása alatt hatalomra jutott köznemességét, amely az oligarchia letörésére irányuló királyi belpolitikát feltétlenül támogatta. Ez az állásfoglalása. Hunyadi János és Mátyás tetteinek dicsőítése volt az oka, hogy a művet — a király megbízásából — 1488-ban egyszerre két helyen is kinyomtatták: Augsburgban és Olmützben. Thuróczy munkája pontosan megfelelt a kiadás nem annyira tudományos, hanem jóval inkább politikai céljának, amely elsősorban a külföld előtt kívánta népszerűsíteni a magyar történelmet, mint Mátyás birodalmi törekvéseinek „fényes" igazolását. Az a történeti mű, amely — még szintén Mátyás megbízásából, de csak egy évtized múltán — a tudós világ számára készült el: Bonfini érett humanista alkotása (lásd ott). Am a maga nemében — és éppúgy évszázadokra szólóan — Thuróczy munkája is alapvető műnek számított: mint népszerű történelmi olvasmány, valósággal bibliája lett a nemesi nacionalizmusnak, amelynek virágzása a 16. század első évtizedeiben kezdődött. Az utókor számára ez a krónika őrizte meg — függelékként közreadva — Rogerius siralmas énekét (lásd ott). 203