Esztergomi helikon

Tartalom - Szerzők kislexikona

MEGYERICSEI (Mczerzius, Mezericius) JÁNOS (1470 - 1517) főpap, humanista tudós, költő. Miként Garázda Péter, ő is a Vitéz — Janus Pannonius rokonságba tartozott. Tanulmányai helyét nem ismerjük; 1496-tól haláláig gyulafehérvári kanonok, miközben más funkciókat is betölt: egy ideig Geréb László erdélyi püspök magántitkára, 1515-ben királyi titkár, majd püspöki helynök. A Gyulafehérváron kialakuló humanista kör egyik tudós tagja volt, s különösen a dáciai római régiségek kutatásában szerzett érdemeket. A dáciai római föliratokat rendszeresen gyűjtötte, de erről szóló munkája kéziratban maradt. Bizonyára szép számú verset is írt, mert az egyetlen fönnmaradt költeményében, saját gyulafehérvári sírfeliratában önmagát Janusszal és Garázdával együtt mint egy költőtriász harmadik tagját említi. Kapcsolatainak egy érdekes emlékét őrzi az a misekönyv-ősnyomtatvány, amely az esztergomi Főszékesegyházi Könyvtár tulajdonába került. Az ún. Esztergomi Misszálé 1498-as velencei kiadásának itteni példányában, a címlapokon két latin nyelvű bejegyzés olvasható. Az első szerint a misszálét egy bizonyos — „isteni" jelzővel megtisztelt — Andrásnak rokonszenvvel ajándékozta (ajánlotta) 1505-ben ,Jo. de Megereche. Az.Col. Eius Arae Rectoris." A későbbi — másik kéztől származó — bejegyzés Megyericsei halálának dátumát örökíti meg (1517. ápr. 15 ), a „kiváló férfiúét", aki mindenkor méltó az utódok jó emlékezetére „és kegyes imádságaira". OLÁH MIKLÓS (Nicolaus Olahus) (Nagyszeben, 1493 — Nagyszombat, 1568) főpap, politikus, esztergomi érsek, királyi helytartó, humanista költő és történetíró. A Hunyadi-házzal rokonságban álló havasalföldi román fejedelmi család sarja. Anyja magyar volt, apjának menekülnie kellett: így kerültek át Erdélybe, Mátyás uralkodása idején. Humanista műveltségének alapjait 1505-1510 között a váradi káptalani iskolában szerezte. 1510-ben a királyi udvarba került, s ott később Szatmári György kancellár titkára, annak esztergomi érseksége idején Esztergomban kanonok. 1524-ben királyi titkár lelt. Mohács után az özvegy Mária királyné mellett maradt, s mikor az 1531-ben Németalföld kormányzója lett, Oláh Brüsszelbe is követte, és titkárként szolgáim 1542-ig. 1527-től székesfehérvári őskanonok is volt; 1543-ban zágrábi, 1548-ban egri püspök, 1553-ban pedig esztergomi érsek lett. Hazatérése óta a király egyik legbefolyásosabb tanácsosa, majd kancellár, 1562-ben pedig királyi helytartó lett. A Mohács utáni évtizedekben a magyar humanizmus vezéralakja. Külföldi tartózkodása idején is állandó érintkezésben maradt humanista barátaival, hazatérése után pedig egy új humanista nemzedék nevelője és pártfogója lett. Belgiumi tartózkodása idején, — különösen Erazmussal való kapcsolata révén, bekerült az európai humanizmus vérkeringésébe is. Az új érseki székhelyet, 200