Esztergomi helikon

Tartalom - Szerzők kislexikona

Nagyszombatot ő fejlesztette egyházi és kulturális központtá, iskoláját főiskolává (1558). A politika és az egyházi ügyek, a diadalmasan hódító reformáció elleni védekezés egyre több erejét kötötték le: — így irodalmi munkásságának túlnyomó része a hazatérése (1542) előtti életszakaszra esett. Brüsszelben írta két történelmi — földrajzi értekezését is, amelyek legfontosabb művei (Hungaria, Athila — 1536-37). A kettő szorosan összefügg; valószínűleg egy tervezett — ám soha cl nem készült nagyszabású történelmi munka bevezető fejezeteinek szánta őket. Bennük a Mohács előtti Magyarország leírását nyújtja, valamint a korábban hitelesnek vélt őstörténetet (a hun — székely — magyar rokonságról). Irodalmi hagyatékához tartozik még egy kisebb kötetnyi vers és gazdag levelezés. ROGERIUS (Terre Maggiare, 1201-1205 között — Spalato, 1266) olasz származású magyarországi főpap, érsek, krónikaíró. Itália Apulia tartományában született. 1232-1244 között a praenestei püspök, majd 1244-től 1249-ig az angol Toletanus János bíboros káplánja. 1233ban járt először Magyarországon, 124l-43-ban váradi, 1243-tól 1249-ig soproni főesperes, 1249-ben zágrábi kanonok, 1249-től spalatói érsek. (Ez a dalmát város — a mai Split — akkor a magyar koronához tartozott.) Érseknek — Toletanus bíboros kérésére — a pápa nevezte ki, emiatt sem a magyar udvarral, se a spalatói polgárokkal nem volt jó viszonya. Székesegyházának bejárata előtt temették cl. 1241-42-ben — váradi működése idején — Magyarországon élte át a tatárjárást. Erről írt „siralmas éneke" (Carmen Miserabile) értékes történeti forrásunk: nemcsak saját élményeinek — átmeneti fogságának, az elnéptelenedett ország feldúlt vidékein való bolyongásának — eleven elbeszélése, hanem egyúttal az események módszeres feldolgozása is. Ez a vereség okainak elemző vizsgálatára is kiterjed, leírván a királyi hatalom gyengeségét és a feudális anarchiát. Beszámolója kéziratban nem maradt meg (középkori művek még csak nem is említik); egyedül Thuróczi János (lásd olt) krónikája őrizte meg az 1488-as brünni kiadás függelékében. SZABÓ MAGIJA (Debrecen, 1917 — ) tanár, költő, író, műfordító. A debreceni egyetemen latin-magyar szakon diplomázott. írói pályáját a 40es években lírikusként kezdte. Kényszerűen hosszú hallgatás után 1958-tc>l jelentek meg ismét művei; 1959 óta csak irodalmi munkásságot folytat. Regényés drámaíróként elért nagy népszerűségének elmélyült lélckábrázolás és gondos stílusművészet ad értékfedezetet. Szereplői közül főként a szenvedélyes és szenvedő nőalakok emelkednek ki (Freskó, Az őz, Disznótor, Katalin-utca, A szemlélők, Régimódi történet). Jónéhány műve a gyermek- és ifjúsági kor201