Esztergomi helikon

Tartalom - III. MENTSVÁR – HADAK ÁRNYÉKÁBAN

azt a jégesőkopogáshoz hasonló beszédet, mellyel egymás közt zajongtak; ott lehete látni, mint állítják föl hajítógépeiket, faltörő hengereiket a város ellen; ezer meg ezer rabfogoly görnyedve hurcolta a földeszsákokat; a rőzsckötege­ket, mikkel a sáncárkokat fogják betölteni; tatárok, bolgárok jöttek hosszú hágcsókkal a falak körül fölhágni. Részlet Makkai Sándor: Sárga vihar című regényéből (1934) Harmadik fejezet Simon ispán számszeríjai, idegenből hozott s itteniekből felnevelt mestere­iknek gondozása alatt, fényesre tisztítva a nagy parádéhoz, várták órájuk üté­sét. Ha élőlények lennének, bizonyára remegne húrjuk acélsodronya a türelmetlen epcdéstől, hogy egyszer már röpíthessék ki magukból a vérre szomjazó szárnyas halált. Simon ott sétálgatva végig a mellvédeken, meg-meg­simogatja őket: — Csak egy kis türelem még, most már sor kerül reátok is! Túl a Pártos-patakán, a budai út déli fordulóján, jó kétezer lépésnyire a vártól, emelkedik a Nyirkő kopasz sziklája. A tetejéről messzire be lehet látni a Buda felől nyíló völgyek torkába, ahonnan a támadást várhatják, üzen a hegytetőn vigyáztak éjjel-nappal az ispán és a városiak őrszemei, hogy idejé­ben jelt adhassanak az ellenség közeledéséről. Csikorgó hideg volt, de csodá­latosan tiszta idő, melynek ködtelen levegőjében élesen rajzolódtak ki a hóborította hegygerincek s a messzire nyúló síkok körvonalai. A télutó felhő­telen égboltjáról az erőre kapó nap sugárzott, ragyogón verődve vissza a min­dent belepő keményre fagyott hótakaró fehérségéről, s éjszakánként a növekedő hold ezüstje ömlött le mindenen. Az őrszemek nem félhettek sem­mi meglepetéstől. Csak azon morogtak, kékülő ujjaikat fújva, hogy tüzet nem szabad gyújtaniok. De azt szigorúan megtiltották nekik. Hajnal előtt látták meg, a Nyirkő tetejéről, az első mongol lovasokat kibon­takozni a völgy torkából, a budai úton. Rohantak lóhalálból hírt vinni a vá­rosba és a várba. De a mongol most ez egyszer nem mozgott a szokott gyorsasággal. Néhány előrenyargaló járőrt kivéve, szinte délig nem láttak ha­dat a várfalakról. Csak akkor kezdett óvatosan kibontakozni az ellenség s gomolygott föl a fegyverkovácsok fölgyújtott falujának házaiból a füst. Aztán látni lehetett, hogy 99

Next

/
Oldalképek
Tartalom