Az Esztergom-vidéki Régészeti és Történelmi Társulat harmadik évkönyve

Adalékok Esztergammegye és vidékének legrégibb történetéhez. Dr. Wertner Mórtól - 3. A Csák-nemzetség esztergam- és hontmegyei ágai

90 és 1322 július 6-án szereplő honti fő- (vagy al-) ispánnal,

1) meg nem állapíthatjuk; szintúgy nem tudunk egyebet III. Istvánról mind azt, a mit a pázmándi birtokcsere alkalmával halottunk felőle. II. Péter három fiáról annyit tudunk, hogy Domonkos 1353 május 28-án Szécsényi Tamás országbíró előtt Budán a Lőrente nb. Bekének (anyja, I. Márk leánya utáni) örökösödési igényeit kielégítette. A Csák nemzetség ez ágának későbbi ivadékait 1332 után Veszprémmegyében kellene keresnünk. Az eddigiek szerint pedig ez ág nemzedékrendje következőleg alakul: Csák nb. I. Máté I. Márk I. István 1254—1279. II. István I. Peter Leány (

S

2örényi bán) kir. asztalnok- és tár1280—1307. 1280—1290. férje Lőrente ll

okmester, Bánya-, Bars-, Szolgagyőr1280-ban nb. ^Gyepesi és Pozsonymegye főispánja. Bakonyinegye Lőrente főispánja II. Peter III. István 1309-1332. 1329. előtt 1312-ben asztalnokmester 1315-től 1318-ig kir. lovászmester László Domonkos III. Peter 1332. 1332—1353. 1332. II. Mark Leány 1309. fcrje: Roland fia Roland 1302. b) János, Hontmegye főispánja. Az 1299 július 29-én kiállított okmányban, melylyel a Domonkos-rendieknek pesti templomában tartott országgyűlésen összegyűlt egyházi és világi országnagyok Morosini Albertnek, III. András király anyai nagybátyjának, a magyar honosságot szavazzák, 2) többiek között „Joannes filius comes Vntensis"-t !) Anjoukori okmánytár II. 27. Történelmi Tár 1896. évf. 507. 2) Fejér VII. 5, 502. és utána mások ez okiratot 1292-re tették. Hogy c keltezés helytelen, már más helyen bebizonyítottam; itt csak ismételten akarom kiemelni, hogy az országnagyok neveire s arra támaszkodva, hogy az 1298. évi országgyűlésen a világi főrendek nem szerepeltek, jelen okmány keltezése megczáfolhatatlanul csakis 1299-re helyezendő. V. ö. Hazai okmánytár VIII. 445.