Az Esztergom-vidéki Régészeti és Történelmi Társulat harmadik évkönyve

Adalékok Esztergammegye és vidékének legrégibb történetéhez. Dr. Wertner Mórtól - 1. Helytörténeti adatok

zsébet ifjabb királyné, hogy a Duna mentén Karva mellett fekvő Moocli nevű királynéi földet, (melyet akkor Komáronmegyéhez számítottak) hírnökeinek telepét, minden tartozékaival, úgy mint szántóföldek, erdők, rétek, sziget és a „tanya" nevű halászhelylyel a Szovárd nb. I.őrincz comesnek, Véty unokájának adományozza. Kiemeli azonban, hogy Lőrincz e földet már Mária és Kún Erzsébet nevű királynéktői kapta vala s hogy a hírnökök ugyanazon határok keretében szintén már Mária királyné (IV. Béla neje) idejében itt laktak. J) Ugyan-e Lőrincz 1293-ban a Komáronmegyében fekvő mochi birtokát szabályozván, arról értesülünk, hogy az ő birtoka Karva, Macsala, Búcs és Mocsnak azon része szomszédságában fekszik, melynek tulajdonosa bizonyos Tivadar s ebben van a mindenszentekről czímzett templom. Az osztozkodó felek: Véty unokája Lőrincz, Szerje comes, Rorard comes és fivérei. Megjegyzendő azonban, hogy Fejér VI. 1, 280., mely ez osztálylevelet csak kivonatban teszi közé, a személyneveket ferdíti és hogy Rorard helyett mindenesetre Szovárd volna olvasandó. 1340. márczius 19-én Apród István fia András rnocsi birtokos, a kiről az alább található „Süttőiek" czímű rajzunkban még olvasunk, hogy Csór nb. Tamás elleni pőrében pórul járt, a menynyiben kisütötték, hogy okiratokat hamisított, ennek pedig az lett a következménye; hogy fej- és jogvesztésre elitélték.

2) Midőn Zsigmond király 1388-ban Kanizsai János érseknek a koronázás körül teljesített szolgálatok elismeréseül egynéhány esztergammegyei birtokot adományoz, ezek között Mocsot is találjuk, 3) mely még most is az érsekség tulajdona. A mellett azonban más birtokosok is voltak ez időben Mocson. 1394-ben pld. látjuk, hogy Tivadar-Mocs-ot is említik, a mi kétségkívül azon Tivadartól vette nevét, kivel már 1293-ban találkoztunk. 1425-ben Nagy- és Kis-Mocsról beszélnek. Nagy-Mocs az esztergami érsekségé, Kis-Mocs a királyé, — mindketten Komáronmegyében feküsznek. Nevezett év május hó 16-án odaadja Zsigmond király kis-mocsi birtokát és megkapja érte a szintén az esztergami érsekséghez tartozó, Komáronmegyében fekvő, billyei (ma billegi) földet. 4) i) Fejér VI. 2, 398. s) Anjoukori okmánytár IV. 10. 3) Fejér X. 1, 454. 4) Fejér X. 6, 707.