Az Esztergom-vidéki Régészeti és Történelmi Társulat harmadik évkönyve

Adalékok Esztergammegye és vidékének legrégibb történetéhez. Dr. Wertner Mórtól - 1. Helytörténeti adatok

GO g) Bart. Felmerül 1223-ban, midőn a barti lakosok és az esztergami kanonokok közt már régibb idő óta folyt birtokpör végléges eldöntését nyeri. Nevezett évben előadja Kán nb. Siklósi Gyula nádor pristaldusa, Kurali Csépán, hogy az esztergami kanonokok a barti falubelieket a nádor elé idéztették, mert köztük és a Bartiak között a Buruth-on (=Barton) levő 5 ekealj ügyében nézeteltérés volt. Miután azonban a falubeliek most már a kanonokok tulajdonjogát elismerik, elrendeli a biró, hógy a káptalan földje határoltassék. A tárgyalásban Bart község képviseletében a következő barti lakosok vettek részt: Bebes, Usz, Árva, Póka, Bodó és Bodrog. *) Midőn Hontpázmán nb. István 1273-ban kéméndi birtokát a bényi monostornak hagyományozza (1. f.), a tanuk sorában Barti (Borth) Zsibá-1 is találjuk. 2) Barti Majsa

3) (Mózes) fia Jakab meghalt 1272-ben, a nélkül hogy fi örököst hagyott volna hátra maga után. IV. László ennek következtében a koronára szállt birtokot két emberének, u. m. a Hontpázmán nb. András bányai főispánnak (a Forgách család ősének) és Gergely esztergami prépostnak adta. 1272. október 31-én elrendeli, hogy a Moysa fia Jakab magvaszakadtán a koronára szállt és András comesnek adományozott földet az esztergami káptalan közvetítésével Andrásnak statuáltassék. November 7-én jelenti a káptalan, hogy a statuálás megtörtént, mire László 1273. január 9-én az adománylevelet ünnepélyes alakban átírja. De 1272. október 31-én egyKnauz I. 241. megjegyzi, hogy az illető okmány hátán először „terra Burd", később különféle kéztől „BrucP, „Burutk* és „Dorogh" van felírva. Maga Knauz — elég különös! — Dorogot fogadja el, a mi teljesen helytelen, mert itt Kurali Csépán postaid személye a döntő; tudjuk t. i. hogy Kural ínég ma is Bart tőszomszédságában fekszik. 2) Fejér V. 2, 138. s) Egy „comes Moysa de Borth" 1245-ben Gutkeled nb. István országbíró és nyitrai főispán pristaldusaként a nyitrai püspök és a trencséni várhoz tartozó razvagi (=rozvadzi) népek között folyt pörben működik (Wenzel VII. 199.); úgy látszik, hogy itt az esztergammegyei Bartról van szó; ellenben világos, hogy az Uj-Naszvad mellett Nyitramegyében feküdt Bart (=Baroch), melyet Csák nb. Domonkos 1269-ben az esztergami érseknek eladott (Wenzel VII. 243.) nem esztergammegyei.