Az Esztergom-vidéki Régészeti és Történelmi Társulat harmadik évkönyve

Boleszló herceg, esztergami érsek. Pór Antaltól

33 hoz, hogy az uj plébános magát tőle függetlenítse s a tized egy részét beszedje. Milyen volt az alamóci püspök Ítélete ? annak nyomát nem találom. Abból azonban, hogy két év múlva Boleszló érsek a szebeni prépostot átvitte az esztergami káptalanba, azt gyanítom, hogy Tamás urnák nem volt maradása Szebenben. VI. Hogy az egyházi fegyelem a világi, főleg a szerzetes papok közt európaszerte, nálunk is Magyarországon a XIV. században igen meglazult, arra nem éppen vagyunk adatok híán, habár ezek szorosan nem mindig Boleszló érsek korából erednek. l) De hisz ily erkölcsi bajok, valamint távolabb fekvő időben keletkeznek, ugy kiírtások hosszabb időig húzódik, és néha csak a kór ellen alkalmazott gyógyszerekből következtethetünk a baj súlyos voltára. Ilyen gyógyító szer volt XXII. János pápa levele, melyben hivatkozván III. Honórius pápa rendeletére, meghagyja a magyarországi bencés apátoknak, hogy elpusztuláshoz közeledő szerzetükben a fegyelem helyreállítása végett évenkint országos káptalant tartsanak. A felügyelettel, hogy e rendelete végre hajtassák, a pápa megbízta Boleszló esztergami és László kalocsai érsekeket, az ország két metropolitáját. A rendeletnek Boleszló érsek buzgalma következtében volt annyi eredménye, hogy a pannonhalmi, garan-szent-benedeki, zobori, kolosvári, széplaki, ludányi, madocsai, tihanyi és egyéb apátok csakugyan megtartották az országos káptalant, de talán nem kellő sikerrel, minthogy a pápa 1332-ben szükségesnek találta rendelete megújítását. 2) ') Például 1. a Gentilis bíboros követségére való okleveleket a Vat. Magy. Okirattár, I/H. kötetében. — A Tört. Tár. 1889. évi folyamában e cím alatt : Viszály a pécsi káptalanban. — Bckefi, A pásztói apátság története, 257. 1. — Czinár, Monasterologia, I, 86. — Batthyany, Leges, III, 297. sat. 3) Schmitth, Aeppi Strigon. I, 173. — Czinár, loco citato. — Schmitth (loco citato pag. 171. ad a. 1323.) előadja, hogy Boleszló érsek a pécsvári szt. Benedek-rendi apátot, Lambertet királyi levéllel igaztalan támadások ellen megoltalmazta. Igaz ugyan, hogy 1. Károly király 1323. június 2-án a pécsváradi apátság alapító levelet átírja és megerősíti, de az nem Boleszló, hanem Miklós, nem is Lambert apát kérelmére teszi. (Czinár, Monasterologia I, 184.) V