Az Esztergom-vidéki Régészeti és Történelmi Társulat harmadik évkönyve

Boleszló herceg, esztergami érsek. Pór Antaltól

32 postot, tekintve jó erkölcseit és erényeit, szolgálatai jutalmaul fölveszi őt az esztergami egyház kanonokjai sorába, helyt adván neki a karban, szavazatot a káptalanban és a legelső üresedésben levő javadalmat (praebendam). — Világos Boleszló érsek e kinevezéséből, hogy a székes káptalanok tagjait az érsekek, illetve a püspökök nevezték ki, valaminthogy kétségtelen, hogy a társas káptalanok kanonokjait prépostjaik nevezték, amint ezt egy régibb értekezésemben megmutattam, 2) mely szerint a pozsonyi káptalan tagjai egyhangúan megismerik, hogy a prépost közetlen főpapjok, ki őket kinevezte, egyházi büntetést szabhat rájok, kiközösítheti, kanonoki javadalmoktól és széköktől megfoszthatja őket sat. Végezetre hagytunk néhány okiratot, melyek a mindeddig kevésbbé tanulmányozott egyházvédnöki vagyis patronátusi jogra vonatkoznak. Akik a jelenlegi gyakorlatról következtetve azt vélik, hogy a patronátusi jog a középkorban is csupán abban állott, hogy a patrónus a neki tetsző lelkészt bemutathatta a püspöknek a javadalom elnyerése végett: azok nem helyesen ítélik meg a középkort. A patronátusi jog mindig jövedelmes, helylyel, közzel igen jövedelmes jog volt. Ha nem az lett volna, nem osztogatják vala pápák és királyok érdemes férfiaknak jutalmul. Mert igaz ugyan, hogy e jog rendesen a templom építése és javadalmazása nyomában járt; de az ebbe fektetett tőke kamatjait busásan megfizette a hitközség vagyis a hívek, kik az egyháznak tizeddel tartoztak, melyet a patrónus szedett be azon kötelezettség mellett, hogy a lelkész (rektor ecclesiae) ellátásáról tisztességesen gondoskodik. Sőt nem ritkán fordulhatott elő az eset, hogy míg a patrónus a tizedet a hívektől szigorúan beszedte, a rektor ellátása terhét is jórészint a hívek vállára terelte át, miből lassankint a párbér és stolajövedelem keletkezett. Példáját nyújtja ez állapotnak az egyesség, melyet a Boleszló érsek törvényszéke előtt pörrel megtámadott Elefanti nemes urak mint patrónusok és az elefánti rektor közt 1322ben létre jött az elefánti jobbágyok rovására. 1) Anjouk. Okmt. II, 155. — Zimrnermann- Werner, Urkundenbuch, I, 387. — Tört. Tár, 1889, 530. — Szabó Károly. Az erdélyi Muzeum eredeti okleveleinek kivonata, 30. 2) Érdekes pór a XIV. századból. Különlenyomat a pozsonymegyei régészeti és történelmi egyesület 1882—5. évi Értesítőjéből, 18. lap.