Az Esztergom-vidéki Régészeti és Történelmi Társulat harmadik évkönyve

Boleszló herceg, esztergami érsek. Pór Antaltól

30 szolgálatot évenkint fizetendő négy márka dénáron, tiz pénzt (pensát) számítva egy márkára, mai értékünk szerint mintegy 160 koronát. Egyebekben teljesen szabad volt és semminemű adóval nem tartozott. Ily uri helyzetbe hozta II. Tamás érsek Kurcmann István pozsonyi polgárt. Hanem ezen Kurcmann nem sokára meghalt; Katalin nevü özvegyét pedig feleségül vette Hamboto ispán ') fia Henrik, kitől már gyermekeket is nemzett; Marcsa-Magyart is megvette a maga és gyermekei számára felesége első férje rokonaitól. Most (1323. április 25.) az iránt járult Bogyoszló ér­sek elé (amint az érsek ez alkalommal magát nevezi), hogy né­hai Kurcmann helyébe őt vegye föl az esztergami egyház ne­mesei sorába. Az érsek azon reményben, hogy Henrik még sok jó szolgálatot teend neki s az egyháznak, teljesítette kérelmét, fölvévén őt, gyermekeit és minden maradékát az egyházi ne­mes jobbágyok közé, elrendelvén, hogy ugyanazon jogokat és szabadságokat élvezzék, melyek más egyházi nemeseket meg­illetnek. Nagyobb biztosság okáért, nehogy valaki Bogyoszló érsek e kegyét megpörölhesse vagy visszavonhassa, Hamboto fia Hen­rik az érsek levelével I. Károly király elé járult, hogy azt jóvá hagyni méltóztassék. Amit I. Károly király készségesen meg is tett, és „kedves sógora," az esztergami érsek levelét megerősí­tette, 1323. deczember 8-án kelt jeles alakú okiratot, azaz pri­vilégiumot állítván ki róla. 2) Pozsonyban tartózkodása idején, 1324. április 1-én Boleszló érsek elé járultak a szent Kláráról nevezett szerzetes nők, kik­nek kérelmére átírta és kihirdette VIII. Bonifácius pápa, Ana­gniban, 1296. junius 2-án kiadott privilégiumát, melynek értel­mében az összes szerzetes nőket, akár szent Klára, akár szent Demjén, akár szent Ferenc-rendiek (minorissae) legyenek, min­dennemű tized, adó, vám s egyéb közfizetség alól fölmenti. 3) Ugyancsak Pozsonyban, 1324. március 25-én megjelent Boleszló előtt Depreht fia Pál pozsonyi volt bíró és bemu­tatott neki Dénesdire vonatkozó egyezséget, melyet Hermán !) Hamboto, Hambotto, Hambocto 1308-ban mint Pozsony város bírája, 1311-ben mint Gentílís bíboros és szentszéki követ megbízottja és bankárja kerül elénk a Vatikáni magyar okirattárban I/II, 395. és egyebütt. 2) Hazai Okmánytár, IV, 121. 135. — Fejér, CD. V/I, 158. VIII/Il, 198. «) Fejér, CD. VI/II, 53. VItl/tl, 573.

Next

/
Oldalképek
Tartalom