Az Esztergom-vidéki Régészeti és Történelmi Társulat harmadik évkönyve

Boleszló herceg, esztergami érsek. Pór Antaltól

29 V. Boleszlót egyik életirója fölöttébb magasztalja, és nemcsak származását, jellemét, hanem főleg sokoldalú főpásztori gondos­kodását tekintve az esztergami érseki szék egyik fődiszének nevezi. x) Boleszló már akkor jutott az esztergami egyházi főjava* dalamhoz, midőn süve és jóakarója I. Károly király husz évi véres küzdelem után megerősödött a magyar trónon. Őneki te­hát ki nem jutott azon lelket, testet szinte megbénító küzde­lemből, mely elődje, II. Tamás érsek minden erejét igényelte, őt nagygyá és ünnepeltté tette nemcsak királya és nemzete, de kivált egyháza előtt, melyet a csaknem félszázados testvérhar­cok és pártoskodások után alapjaiból regenerálnia kellett. Nem lehet tagadni, hogy Boleszló e fáradságos főpásztori munkát nagy buzgalommal folytatta. Terjedelmes egyházmegyéje legszélső részeiben, Pozsonyban, Szepesben és Erdélyben is meg — megfordult, hogy mindent szemeivel lásson, önmaga intézhessen, és főpásztori teendőit akkor is végzi, ha a királyi udvarban, akár Visegrádon, akár Temesvárt tartózkodik. A Boleszló érsek által elintézett ügyek közül még a kö­vetkezőket említhetjük meg. Már II. Tamás érsek Pozsonyban, 1313. januárius 26-án kelt levele erejével fölvette az esztergami egyházi nemesek so­rába Altmanntia Kurcmann István pozsonyi polgárt, és meg­ajándékozta őt néhai Csatófia Henclin (János) Marcsa-Magyar nevű. csallóközi birtokával, melyet ez lelkeüdveért hagyott az esztergami egyházra. Tudnunk kell, hogy az egyházi nemes fölött sem a nádor, sem más főúr vagy biró nem Ítélkezhetett, hanem csak a főpap (érsek, püspök, apát) és káptalana vagy konventje, illetve tiszt­tartója, udvarbirája, ispánja. Az egyházi nemesnek pedig az volt a kötelessége, hogy ha a király fölülést rendelt, ő is hadba szállni tartozott a főpap zászlója alatt. Ha pedig az egyházi ne­mes erre alkalmatlan lett, akkor meg kellett váltania a hadi 1) Schmitth, Aeppi Strigon. I, 170: et sanguine et integritate et multiplici cura, supra quod eredi possit, longe maximus pracsul, Strigoniensem cathedram illustriorem effecit.

Next

/
Oldalképek
Tartalom