Az Esztergom-vidéki Régészeti és Történelmi Társulat harmadik évkönyve

Boleszló herceg, esztergami érsek. Pór Antaltól

17 Igen hosszas volna ezen viszályt újból előadnom, *) anynyit azonban föl kell jegyeznem, hogy Boleszló érsek mint követ sikeresen működött. A velencei signoria megszeppent előterjesztéseitől és kijelentette, hogy a magyar-dalmát városoknak nem Károly király ellen, sőt iránta való merő barátságból, nevének tisztességére nyújtott segítséget. Boleszló érseket is nagy kitüntetéssel ünnepelték sz. Márk városában; aranyhimzetü szövetekkel is megajándékozták, a mit Károly király megköszönt a köztársaságnak. Tudatá azonban egyúttal, hogy a béke helyreállítása végett legközelebb hatalmas sereggel személyesen indul a délvidékre, remélvén, minthogy a signoria azon területekből, melyek a magyar királyéi, egyet sem akar elfoglalni, őt jóakaratával támogatni fogja. Velencére nem csekély hatással lehetett a magyar király e levele, még inkább Dalmátországban kivitt sikerei, mert elhatározá, hogy követet küld I. Károly király üdvözlésére, ötvenezer lírát szánván a viendő ajándékok vásárlására. 2) I. Károly király minden esetre Boleszló érsek érdemeül tudta be azt is, hogy ez őt a főpapok megválasztásánál a pápai rendeletek ellenére ugyan, de a magyar királyi kegyúri jog és a királyi ház biztonsága érdekében — mint hivé —• segítette. Fraknói püspök epochalis müvéből 3) ismeri immár a nagy közönség is a nagy változásokat, melyek a főpapi választási szabályok megalkotása és a reservációk intézménye következtében életbe léptek. És jóllehet XXII. János pápa (1316—1334), sőt már elődje V. Kelemen pápa (1305—1314.) annyi jóindulattal voltak I. Károly magyar király iránt, hogy tényleg mindazon jogokat, melyeket elődjei, az árpádházi magyar királyok a főpapi székek betöltése körül gyakoroltak, figyelembe vették; Károly király e kedvezéssel be nem érte, talán azért, mert ezek csupán személyéhez kötöttek valának, — hanem a magyar egyház fölött korlátlan hatalomra törekedett. !) Bővebben leírtam e torzsalkodásokat a Századok 1894. évi folyama 807—815. lapjain, Déli szláv tanulmányaim során. 2) Anjouk, dipl. eml. I, 224. — Óváry, Regesták 30. és 40. szám. — Úgy látszik, hogy I. Károly királyt délvidéki útjában Boleszló érsek is kisérte, minthogy 1322. október 1-én Pozsegán keltez. {Fejér, CD. VIIf/11, 369.) 8) A magy. kir. kegyúri jog szt. Istvántól, Mária-Teréziáig, kiadta a M. T. Akadémia 1895. 2 1 &Ú0