Az Esztergom-vidéki Régészeti és Történelmi Társulat első évkönyve

Balassa Bálintnak Esztergom alá való készülete és eleste. Közli dr. Récsey Viktor

Kiért Nap engemet Rőttent mutatuán magát. Czac néked vétkeztem Bünt ellened tettem 0 kegyelmes WR Isten, Kit semmi rauaszság Nem tsalhat s- álnokság Rőytue előtted nintsen, Mert az nagy kék Éghből Mint Királi székből Látod mit miuel minden. Ha érdemem szerint Reám ereztesz kínt Veszszék s-iay houá legyec, Ha tellyes éltemben Bűnt tettem mindenben Bizony pokolra megyec, Mert még létem előtt Testem megfertezőtt O Istenem már megyec. Engem mert vétkéuel Anyám éltetett el Mehében hogy hordozott, Vétket te penig bánsz, Igazt szeretsz kéuánsz Ki tiszta sziuet hozott Hogy életre adál Azonnal oktatál Mint értenem titkodot. En rút háláadatlan Azért foghatatlan Isten hozzád kiáltoc, Tisztíts Isopoddal Irgalmasságoddal Mert la ki nagyként valloc, Hogy úndoc vétkemből Megtisztuluán belől Legyek szépb hogy sem vagyoc.