Az Esztergom-vidéki Régészeti és Történelmi Társulat első évkönyve

Teendőink. Esztergám monográfiájának programmja. Pór Antaltól

26 A dolog természetéből foly, hogy a magyar Sión monog­ráfiája legékesebb lapjait az egyházi ügy, az érsekek, utóbb prímások története foglalná le, melyekhez méltóan csatlakozná­nak a főkáptalan és társaskáptalanok, prépostságok, lovag- és egyéb szerzetes rendek, a plébániák, templomok és más hitfe­lekezetek történetei. Valaminthogy az anyakönyvek kiböngé­zése nem egy értékes történeti adatot szolgáltatna. Nem kevésbbé értékes, sőt a nagy közönségre talán leg­érdekesebb lenne a közmivelődési állapotok leírása: a régibb és ujabb kori tanügy, a papnevelők, gymnasium, reáliskola, képez­dék, elemi iskolák történetei. Könyv- és levéltáraink ismertetése. Az építészet, szobrászat, festészet, zenészet, színészet. A tudo­mány, irodalom, népköltészet, nyelvjárás, nyomda, tudósok és irók története. Az egyletek, jótékony és társas körök, kaszinók, polgári had, nemzetőrség, tüzőrség viselt dolgai. A népélet, vi­selet, táplálkozás, ünnepek, játékok, tréfák stb. vázlata. A földmívelésnek is, iparnak és kereskedelemnek is nagy és jelentékeny múltja van városunkban. Esztergám az Árpádok korszakában hazánk első emporiuma volt. Az esztergami, külö­nösen vörös borok jó híre szintén sokszázados. Amiért ezen kereseti ágaknak, ugy a céheknek, erdészetnek, kertészetnek bányáknak, pincéknek, gyáraknak, (a trafik előtt híres volt az esztergami szivargyár) vásároknak, pénzintézeteknek stb. nem az utósó lapok jutnának monográfiánkban. Íme mekkora tere a működésnek, a munkának, melyet szülővárosunk és megyénk szeretete megédesít. Sok történt már e téren. Nem is lehetett ez másképpen ; hisz Esztergám min­denkoron oly előkelő helyet foglalt el hazánkban, hogy hallga­tással mellőzni nem lehetett. Találkoztak is mindenkoron hű fiai, kik városuk és megyéjök jó hirét akarták is, tudták is terjeszteni. Jeles szolgálatot végeznek tehát azon t. tagtársaink, kik Esztergámról szólló, vagy helyben megjelent könyveket, képeket, földabroszokat, hírlapokat, halálozási, házassági jelentéseket, hir­detéseket, tudósításokat, szinlapokat és hasonlókat gyűjtenek, vagy csak annyit is följegyeznek, mi hol kapható vagy talál­ható. Sőt, minthogy a történet naponkint készül, azok is érde­met szereznek, kik a jelen kor kiadványait gyűjtik, melyek egy­koron anyagát képezendik a történetírásnak.

Next

/
Oldalképek
Tartalom