Esztergom Évlapjai 2017
Hetvesné Barátosi Judit: Esztergom az összeírások tükrében
Vályi András szerint 1796-ban „A Városnak két kapuja van, az egyik Budai, másik pedig Lőrintz kapujának neveztetik,... A piatzon pedig a nagy és boldog emlékezetű Mária Teréziának képe, fejér Florentziai márványból, annak alapzata pedig Süttó'i márványból készítve. A városháza ...Gimnázium a nemzeti jeles Oskola is van kebelében, seb orvosok, patika is működik."4 A korabeli geográfusok leírásai alapján el tudjuk képzelni, milyen volt a 18. századi Esztergom, hiszen a száraz adóösszeírásokból ez nem derül ki. A törökök kiverése után az újjáépülő' szabad királyi város a mai Árok utcáig terjedt. Az elnevezés a középkori városfal előtt húzódó, védelmi célokat szolgáló vizesárokra utal. Idővel területe kicsinek bizonyult a növekvő lélekszám miatt, terjeszkedni pedig csak az amúgy is szűkös mezőgazdasági terület rovására lehetett. Erre utal, hogy Esztergomban egy egész jobbágytelekre 6 pozsonyi mérő, azaz 3 hold jutott, ami csak töredéke az előírtnak és a rét is kevesebb, csak 4 kaszás. Mária Terézia 1767-es úrbéri rendelete szerint Esztergom vármegyében 1 egész ház után I. osztályú szántóból 20 hold, I. osztályú rétből 6 kaszás járt.5 Az 1777-ben készült Eperjessy István-féle felmérést pontosnak tekinthetjük, mert (az adófizetés érdektelen volt ebben az esetben) belekerültek azok a házak is, amelyeknek tulajdonosa nem adózott, és egyúttal az elkészített térkép pontosan mutatja a beltelkek nagyságát és elhelyezkedését. A 708 ház öt fertályban (negyedben) és a suburbium (külváros), valamint a Terézianum városrészben állt. A városból kivezető két fontos útvonal, a dorogi és a táti út mentén kezdődött meg a városfalon kívüli építkezés. A táti úttól a Dunáig terjedő területen a város majorja állt, ezen a részen voltak a szérűskertek. Az első magyarországi népszámlálás (1784-1787) adatai szerint a 18. század végén a városban 772 ház állt, 1294 családban 5315 felnőtt nő és férfi élt.6 1790-ben a Terézia és a Mező (ma Ady út) utak vonalán a beépités következtében 770 volt a házak száma, ami 1817-re 781-re nőtt. 1818-ban újabb 33 házhelyet mértek ki.7 „A Budai Kapun kívül Kuffai Ferenc földmérő úr” mérte fel a házhelyeket. „Szent Ven- delinusnak háta megett lévőfundusokra (házhely) többen jelentkeztek vevőnek.”8 „A Dorogi és a Táti út között lévő Ház Helyekbül Brutsi József és Petrik Ferenc kívántak vásárolni.”9 „Dobszó mellett egyenkint eladó házhelyek első vevője Petrik Ferenc 268 forint 30 dénárt fizetett.” A házakat három esztendő alatt kellett felépíteni, és „3 év alatt kell kifizetni Minden Szentek napjáig.”10 A 33 házhely odaítélésekor Tarkovits Basilius kapitány 4 Vályi András: Magyarország leírása I. Buda, 1796.605. p. 5 Felhő Ibolya: Az úrbéres viszonyok Magyarországon Mária Terézia korában. Budapest, 1970 6 Első magyarországi népszámlálás 1784-1787. Budapest, I960. 368. p. 7 Magyar Nemzeti Levéltár Komárom-Esztergom Megyei Levéltára (= MNL KEML) IV.lOOl.a Esztergom Szabad Királyi Város Tanácsának iratai.Tanácsülési jegyzőkönyvek 1818.1/2117. szám (továbbiakban: Tan.jkv.sz.) 8 MNL KEML IV-1001-a 1818.1/2117. és 1/1612. Tan. jkv.sz. 9 MNL KEML IV-1001- a 1818.1/1920. Tan. jkv.sz. 10 MNL KEML IV-1001- a 1818.1/2117. Tan. jkv.sz. 2 2 Esztergom évlapjai 2017.
