Esztergom Évlapjai 2017
Hetvesné Barátosi Judit: Esztergom az összeírások tükrében
úr, Rigler János első szószóló, Rudinszky István másodszószóló, Sipos József strá- zsamester és Mester Imre dobos jelentette a hivatalos felügyeletet. Az új házhelyet igénylő Petrik Ferenc 1778-ban még szerepel az adózók névsorában." 1802-ben albérlőként lakik Velenczey János házában az Angyal utcában.11 121817-re már megvette a Hosszú sor (Simor János u.) egyik házának felét, 154 négyszögölet, amit előtte 308 öles egész házként jegyeztek.13 14 Ifjú Meszes János is a vásárlók között volt, az új házhelyet 285 forint 12 dénárért vette meg. Ő 1817-ben Meszes György házában élt albérlőként a Gahér (Petőfi) utca 93. alatt. A többi vásárló is hasonló körülmények között lakott, ezért igyekezett saját házhoz jutni. Simonyi Ádámnak 1817-ben 53 négyszög- öles háza volt a Temető (Besze János) utcában, ahol ma is kicsiny házak sorakoznak. Ez a ház 1802-ben 105 négyszögöllel Jenes Ferenc tulajdona volt. Időközben ennek a háznak a felét vette meg Simonyi, azonban ekkora telken nem lehetett állatot tartani, terményt elraktározni. Azért, hogy a házhelyek árát viszonyítani lehessen, néhány munkabért és gabonaárat megemlítek: napszám - férfi kapás 24 dénár, kaszás 36 dénár, puttonyos 28 dénár naponta. Egy pintérlegény heti bére 2 forint 48 dénár. Egy pozsonyi mérő (46,56 kg) búza 3 forint volt. Egy férfi köpeny megvarrásáért 1 forint 43 dénárt fizettek. A házak után nemcsak meghatározott méretű szántó, rét, szérűskert, kenderföld, hanem tűzifajuttatás is járt, aminek szétosztását nagyon szigorúan számon tartották. Ha földvásárláskor nem foglalták bele a szerződésbe, akkor a város igyekezett kibújni a fajárandóság kötelezettsége alól. Az ezzel kapcsolatos eseményeket is gondosan bevették a város jegyzőkönyveibe. Rantzmayer Leopold „Oskola Mester” 1816 májusában kéréssel fordult a város vezetőségéhez, hogy „házára nézve az Öreg erdó'bül 4. öl Ró'zsésfa, nem különben a Majorbul adatni rendelt 3. öl Rozsé helett egyenesen az Erdó'bül azaz a Tisz- tításbul nekie adattana.”14 A „választott Község” (népképviselet) előkerestette a tíz évvel korábbi „fa osztályrul szálló Jegyzéket” és közölték az iskolamesterrel, hogy az eddigi előíráshoz még egy öllel megtoldják az erdőtisztításból, és azt elviszik egyenesen a házához.15 1816. szeptemberében Rantzmayer Leopold iskolamester ismét kéréssel fordult a városi tanácshoz, hogy a háza után járó földet kéri kibővíteni, hogy a két segédtanítót is el tudja tartani. A15 öl szélességű „Curialis” föld haszonvétele mellé még „1 Lántz földet kap segédeimül 3 évi használatra.”16 11 MNL KEML IV-1003- b Esztergom szabad királyi Város Adóhivatalának iratai. Hadi és háziadó lajstromok 1778/79. évi adóösszeírás 12 MNL KEML IV. 1003. b 1801/02. év 13 MNL KEML IV-1001- d Vagyonösszeírások 1817/18. évi Esztergom Szabad Királyi Város gazdái és zsellérei mindenféle vagyona. 14 MNL KEML IV-1001- a 1816.1/682. Tan. jkv.sz. 15 MNL KEML IV-1001- a 1816.1/700. Tan. jkv.sz. 16 MNL KEML IV-1001- a 1816.1/844. Tan. jkv.sz. 1 L(ánc)=10 öl HETVESNÉ BARÁTOSI JUDIT | ESZTERGOMAZ ÖSSZEÍRÁSOK TÜKRÉBEN 23
