Esztergom Évlapjai 2017
Bárdos István: Politika, közélet, országgyűlési és polgármester-választások Esztergomban 1920-1945.
A Magyar Nemzetiszocialista Párt hivatalos jelöltje Vargha Károly a Duna Korzóban, a Magyar Királyban (két alkalommal is), Szentgyörgymezőn a Mitter-féle vendéglőben (ugyancsak két alkalommal) tartott beszédet. Programja ismertetése során többek között arról szólt, hogy: „meg kell teremteni a munka, a dolgok államát.”22 23 E gyűléseken Meskó Zoltán a hitelkérdés azonnali rendezését, a bankok államosítását és a földreformot követelte. Dr. Dücső Jánosné a gyermeknevelés fontosságáról s az egyke elleni küzdelemről szólt. Ifjú Meskó Zoltán adatokat hozott fel a magyar népszaporulat tragikus helyzetéről. Felszólalt még gr. Festetics Sándor országgyűlési képviselő, a párt országos vezére, ifj. Balogh István országgyűlési képviselő, Szemere Béla dr„ dr. Bozóky Lajos ny. főszolgabíró, Hlatky Gyula főkerületvezető, Berényi Györgyné tanítónő, Mossonyi J. Árpád főkerületi főtitkár, Polacsek István városi képviselőtestületi tag. A május 3-ára kitűzött választás előtt néhány nappal megjelent a hír, miszerint a Magyar Nemzetiszocialista Párt jelöltjét 288 aláírás pótlására utasította a választási biztos. A KGSZP aláírásait viszont kevés kivétellel elfogadta. A 288 aláírás pótlása nem sikerült. A lakosságnak nem kellett az urnákhoz járulnia. Ernszt Sándor a választás abszolút győzteseként vehette át mandátumát május 3-án Czettler Jenő, Fitz Artúr, Ötvös Lajos és a helyi notabilitások jelenlétében. Gömbös 1936. október 6-án bekövetkezett halálát, s Darányi Kálmán miniszterelnökké történt kinevezését követően Ernszt Esztergomba sietett. Képviselői gyűlésén az új miniszterelnökről szólva megállapította, hogy az „rendkívül becsületes magyar úr Külpolitikai téren továbbra is az olasz-osztrák barátság fenntartása mellett tört lándzsát, a német orientációval szemben. Jelentős eseménynek számított, hogy 1936. november 13-án négynapos látogatásra Magyarországra érkezett gróf Galaezzo Ciano olasz külügyminiszter, aki Serédi Jusztinián meghívására Esztergomba is ellátogatott. Ezt követően Ernszt egyik esztergomi beszédében már némileg módosította korábbi egyértelmű olasz orientációját. Kifejtette, hogy „sok tekintetben hálásak lehetünk az olaszoknak ... de ügyelni kell arra, hogy ne váljunk vazallusukká, és az olasz nemzet támogatása ne merüljön ki csak fogadkozásokban, hanem gyakorlati haszna is legyen.”24 Ezzel együtt jelezte, hogy a KGSZP nem hajlandó belépni a kormányba, mivel nem ismeri annak célkitűzéseit. A belpolitika tektonikus mozgásai nem hagyták érintetlenül a NEP-et sem. Radocsay László főispán a május 6-án tartott választmányi ülésen kénytelen volt cáfolni azokat a híreket, amelyek szerint frakcióharcok miatt megbomlott a párt egysége. 22 uo. 23 Ernszt Sándor vasárnap délután számolt be az új politikai helyzetről. In: Esztergom és Vidéke; 57. 0936) 85. sz. 1. p. 24 Ernszt Sándor a vármegyék önállósága mellett. In: Esztergom és Vidéke, 57. (1936) 101.sz. 2. p. BÁRDOS ISTVÁN | POLITIKA. KÖZÉLET. ORSZÁGGYŰLÉSI ÉS P O L G Á R M E S T E R - VÁ L A S Z T Á S O K 125
