Esztergom Évlapjai 2017
Bárdos István: Politika, közélet, országgyűlési és polgármester-választások Esztergomban 1920-1945.
1937 novemberének végén Ernszt Sándor szokásos beszámolóját a Szentgyörgymezői Kath. Olvasókörben tartotta. Beszédében szólt a súlyos külpolitikai helyzetről s a KGSZP szociális igazság érdekében tett erőfeszítéseiről. Kifejtette, amennyiben úgy ítéli meg, reménytelenné válik a helyzet, levonja a szükséges következtetéseket. A sors úgy hozta, hogy ez lett Ernst Sándor utolsó esztergomi közszereplése, mivel 1938. november 19-én váratlanul elhunyt. A nemzetközi események eközben drámai fordulatot vettek. 1938. március 12-13-án megtörtént az Anschluss, melynek eredményeként a magyar határokig tört előre az egyházellenességéről ismert hitleri nácizmus. A jobbratolódás, a német nácizmushoz való közeledés ekkor már egyre gyorsuló sebességgel feltartóztathatatlanul haladt előre. A müncheni egyezmény alapján 1938. október 9-13. között Komáromban folytatott magyar-csehszlovák tárgyalásokba Esztergom is beleszólt. Október 13-án vitéz Szívós Waldvogel József aláírásával a következő szövegű táviratot küldték a honvédelmi miniszternek: „Határ menti elkeseredett magyarok általam kérik, jelentse a Kormányzó Úrnak, hogy a cseh-tót bérencekkel való tárgyalások megszakítása után alattvaló hűséggel kérik a Kormányzó urat, hogy most már a magyar nemzet méltóságához illő gyors, erélyes és döntő lépés történjék.”25 A felvidéki magyarság segítése érdekében itt is megkezdte működését a „Magyar a Magyarért! Akció”. November 6-án Serédi Jusztinián 9 000 ember számára pontifikáit szentmisét a Bazilikában. Prédikációjában hangsúlyozta, hogy a békés revízió megvalósulását célzó tárgyalások 1938. augusztus 13-én, Nagyboldogasszony napján indultak Esztergomban. Az 1938. november 2-án hozott első bécsi döntést követően felvetődött a gondolat: egyesítsék közigazgatásilag Esztergomot és Párkányt. E lépésre azonban a párkányiak tiltakozása miatt nem került sor. * Időközi országgyűlési képviselőválasztás 1938. december 11-én Ernst hirtelen halála után néhány nappal, november 27-én arról számolt be a Magyar Sión, hogy a kormánypárt képviselői „Esz-ter-gom-ba!” kiáltással biztatták Imrédy Bélát, vállalja el a város képviselő-jelöltségét. A NÉP ez alkalommal kormánypárti jelöltet akart látni a prímási városban. A NÉP helyi szervezete választmányi ülésen úgy döntött, hogy Kunder Antal iparügyi, illetve kereskedelemügyi minisztert kéri fel képviselőjelöltjének. Ezt követően a NÉP helyi szervezetének dr. Marczell Árpád vezette küldöttsége felkereste Kundert, aki Tasnády-Nagy András (1882-1956) országos pártelnök jelenlétében fogadta a küldöttséget, és kijelentette, hogy vállalja a jelöltséget. Ebben a parlamenti ciklusban immár harmadszor választott képviselőt magának a város. Most teljesülni látszott Esztergom régi vágya, aktív minisztert juttathat képviselőjeként a parlamentbe. A választás napját december 11-ére tűzték ki. Kunder győzelme az adott helyzetben nem volt kétséges. 25 Távirat a honvédelmi miniszterhez. In: Esztergom és Vidéke, 59. (1938) 79. sz. 4. p. 126 ESZTERGOM ÉVLAPJAI 2017.
