Esztergom Évlapjai 2017
Négyesi Lajos: Az Esztergom-kenyérmezői első világháborús hadifogolytábor
Négyesi Lajos AZ ÉSZTÉAGOM-KENYÉRMEZŐI ELSŐ VILÁGHÁBORÚS HADIFOGOLYTÁBOR A A hadifogolytábor rendeltetése Az első világháború előestéién az európai hatalmak katonai vezetői még a XIX. századi elvek, elsősorban a napóleoni háborúk tapasztalataira alapozva prognosztizálták a következő háború lefolyását. Annak ellenére, hogy a búr háború és az 1905-ös orosz-japán háború már előre jelezte, a nagy tűzerejű ismétlő és sorozatlövő fegyverekkel felszerelt, földbe ásott fedezékekből harcoló gyalogság nem vívhat gyors lefolyású összecsapásokat, mégis az 1859-es, 1866-os vagy 1870-71-es háborúk hadjáratait tekintették mintának. Ennek megfelelően, az 1914-es év optimizmusa, mely szerint mire a falevelek lehullanak, véget érnek a harcok, és a katonák haza térnek, hamar tovaszállt, és szembe kellett nézniük a hosszan elhúzódó háború valóságával. A XIX. század második felében a korábbi zsoldos hadseregeket felváltották a tömeghadseregek, melyeket háború esetén a békeidőben katonai kiképzésben részesített állampolgárokból szerveztek. Ennek megfelelően a társadalom korábban hivatásszerűen katonáskodó viszonylag szűk rétegével szemben a felnőtt férfi lakosság jelentős része potenciálisan a haderő tagjának tekinthető, a mozgósított és felfegyverzett része mint harcoló, a többiek pedig a hadsereg veszteségeinek pótlását biztosítják vagy kiszolgáló feladatokat látnak el. Jogosan merült fel az igény, hogy amikor a szembenálló hatalom fennhatósága alá kerülnek, tehát fogságba esnek, akkor is az állampolgárokat megillető törvényes védelem alatt álljanak. A hadifoglyok státuszának megítélésénél fontos szempont, hogy alapvetően nem önkéntesen, hanem állampolgári kötelességüknek eleget téve harcoltak, ezért a hadifogság nem lehet büntetés a háborúban való részvételükért. Ebből a szempontból megtévesztő lehet a „fogoly” és a „fogság” szavak használata, hiszen önkéntelenül is a bűncselekményt elkövetőkkel szembeni szankciókra gondolunk. Az 1907-es hágai konferencia foglalkozott először nemzetközi szinten a hadifoglyok kérdésével. Az első világháború időszakában a hadifogsággal és a hadifoglyokkal kapcsolatos kérdésekben az itt elfogadott egyezmény előírásai voltak mérvadók.1 1 A magyar jogban 1913. évi XLIII. tv. II. fejezet 71
