Esztergom Évlapjai 2017
Négyesi Lajos: Az Esztergom-kenyérmezői első világháborús hadifogolytábor
A megállapodás 4. cikkelye kimondta, hogy a hadifoglyok a hadviselő állam, nem pedig a foglyul ejtő egyéneknek vagy csapattesteknek a hatalmába kerülnek. A hadifoglyokkal emberségesen kell bánni és a személyi tulajdonukat meg kell hagyni. Az 5- cikkely értelmében internálhatok, de nem zárhatók el, csak biztonsági szempontból szükséges mértékben. A 6. cikkely megengedi, hogy mértékkel dolgoztassák őket, de ez nem lehet összefüggésben a hadműveletekkel. A munkáért díjazás jár, amit részükre ki kell fizetni. A 7. cikkely előírja, hogy a fogságban tartó állam köteles viselni a hadifogság költségeit, és a hadifoglyoknak az adott állam katonáinak megfelelő ellátás jár. A 8. cikkely rendelkezik a hadifoglyokra vonatkozó törvényi előírásokról, mely szerint rájuk is az adott állam katonáira vonatkozó törvények érvényesek. A szökött foglyok elfogásuk esetén fegyelmi büntetés hatálya alá esnek. Sikeres szökés esetén, ismételt fogságba esésükkor az előző szökésükért nem érheti őket büntetés. A 14. cikkely előírja, hogy a hadviselő államoknak tudakozódó irodát kell működtetni a hadifoglyokkal kapcsolatos tájékoztatás céljából. Végezetül a 20. cikkely arra kötelezi a hadviselő feleket, hogy a béke megkötése után a hadifoglyokat a legrövidebb idő alatt bocsássák haza. A hadifogság alapvető célja, hogy a fogságba esett katona a háború további részében ne vehessen részt a harcokban. Ennek megfelelően, a hadifoglyok állampolgári jogai csak olyan mértékben korlátozhatók, hogy ez a cél megvalósuljon. A fogság nem bírhat büntetés, bosszú, önkény jellegével.2 A hágai konvenció nem határozza meg pontosan a foglyok elhelyezésére szolgáló létesítményt. Mivel az adott állam saját katonáinak megfelelő juttatásokra jogosultak a foglyok, így az elhelyezés körülményei is ennek megfelelőek. A gyakorlatban azonban hangsúlyt kapott, hogy a hosszú időn keresztül együtt tartott embertömeget nem lehet tábori körülmények között tartani, és nagyon fontos az egészségügyi szabályok betarthatósága a fokozott járványveszély miatt. Fontos szempont, hogy a fogolytábor csak az elkülönítést szolgálhatja, nem lehet bosszú, büntetés eszköze. Ennek megfelelően a hadifoglyokat nem szabad olyan intézményekben elhelyezni, melyek az adott országban a bűncselekményt elkövető személyek megbüntetésére szolgálnak. * A tábor kialakulása A XIX. század végén jelentős katonai fejlesztések zajlottak Esztergomban. 1893-tól 95-ig felépült a kaszárnya (később Granvisus gyár) a 26. közös gyalogezred elhelyezésére. Elsősorban az ezred katonái, de a V. pozsonyi hadtest alakulatai is használták a nyári kiképzési időszakban gyakorlatokra a Strázsa-hegy körüli legelőket. 1895-ben a Kis Strázsa-hegy tövében felépült egy üveggyár, mely néhány év múlva tönkrement. Az 1900-as évek elején Viklyan György őrnagy javaslatára a Monarchia hadvezetősége megvásárolta az el2 Dr. Lóránt Ármin: A hadifogoly-kérdésről. Bp., 1915- 37-42. p. 72 ESZTERGOM ÉVLAPJAI 2017.
