Esztergom Évlapjai 2017

Peragovics Ferenc: Esztergomi zsidó családtörténeti vázlat

^A család hazahívja Marmorstein Mór második házasságában élt - Fantusz Helén egy generációval fiata­labb volt nála. Az idősödő pékmester egészsége meggyengült, vállalkozása megérezte a gazdasági válság hatásait is. A család a Szent Anna-kerektemplomnál lakott (Horthy Miklós u. 1.), a pékműhely is ott volt. „És akkor kaptunk egy csomó konkurenst, mögöttünk is, mellettünk is, hátunk mögött is négy pékség készült, és éppen jött a gazdasági krach, ugye, úgyhogy nagyon megijedt, hogy tönkremegy, mert hát a gyerekek még iskolába jártak." Laci bácsi becseire, Györgyre és Jenőre gondolt, mert Erzsébet volt a legidősebb. (Felesége családjánál is négyen voltak, de mindnyájan leányok. Érdekes, hogy Schulteisz Lívia édesapja szintén pékséget vitt Esztergomban.) Marmorstein László jó barátságot ápolt a városi orvos (valószínűleg Berényi Zsigmond) fiával. A köztiszteletnek örvendő orvos kitért zsidó volt, a fia cukrásznak készült. Közösen elhatározták, hogy leteszik a mestervizsgát, hogy iparigazolványt kapjanak. Meg is történt, a Berényi fiú cukrászatot nyitott, Laci bácsi pedig pék lett. A pékség termékeinek jelentős részét a zsidó rituális alkalmakkor fogyasztott macesz9 10 és egyéb sütemények (pl. a sabbati barchesz) tették ki. „És pontosan akkor jött be a krach,... a budapesti hitközség is nyitott sütödét, és akkor már nem kellett Pestre szállítani, tehát ez is megszűnt, szóval... segítségre volt szüksége, mert már hatvanéves elmúlt. És akkor elküldte az első segédet, akinek ötven pengő heti fizetése volt, amivel kétszáz pengőt'0 keresett egy hónap­ban, ugye a pékségben az első munkás. És őpróbálta, ő vette a lapátot újból a kezébe, de magas vérnyomása volt,... nem tudták a magas vérnyomást gyógyítani még. Úgy gyógyították, hogy én szaladtam sokszor éjjel, amikor rosszul volt az orvosért, aki jött, és vért vett tőle, eret vágott rajta. És akkor pár napig jó volt, ugye, és akkor így át köllött tőle vennem a vezetést.” „Gyere haza, mit csavarogsz a nagyvilágban?”- szólt a szigorú atyai parancs ilyen körül­mények között. 9 Ropogósra kisütött vékony tészta, pészachkor fogyasztott kovásztalan kenyér (pászka) 10 Jó fizetés volt az akkoriban, hiszen a ’30-as évek slágere úgy szólt, „havi kétszáz pengő' fixszel, az ember könnyen viccel". 164 ESZTERGOM ÉVLAPJAI 2017.

Next

/
Oldalképek
Tartalom