Esztergom Évlapjai 2017
Peragovics Ferenc: Esztergomi zsidó családtörténeti vázlat
* Tréfli kile és a maceszsütés rejtelmei Idős beszélgetőpartnerem mesélt az esztergomi zsidó hitéletről. A Baumhorn Li- pót11 tervezte zsinagóga mellet létezett alapfokú iskola, a héder. A hitközségi iskola egy tanító és Spiegel Ármin12 főrabbi szellemi irányításával működött. A ma is álló épületben élt a rabbi családja, itt volt a tanítói lakás és az osztályterem. (Levéltári jegyzőkönyv bizonyítja, hogy 1943- február 21-én heves közgyűlési vita után döntöttek az iskola megszüntetéséről. A tekintélyes Schrank Ödön előterjesztése vallási, személyi és pénzügyi érveket sorakoztatott fel az intézmény bezárása mellett. A szócsata végén titkos szavazással 10 : 5 arányban elfogadták az indítványt, így Esztergomban a ’43-as iskolai év végével a zsidó iskola megszűnt.) Az interjú fölvételét megelőző beszélgetésünkön Laci bácsi már tömören megfogalmazta az esztergomi zsidó hitközség jellegzetességét: “Esztergom egg tréfli kile volt!” A tréfli jelentése ‘nem megfelelő, hibás’, a rituálisan megfelelő kóser ellentéte, míg a kile (kehila) a zsidó közösséget jelenti. Együtt a szókapcsolat arra utalt, hogy az esztergomiak az 1868-as zsidó kongresszuson létrejött két irányzat közül a neológhoz tatoztak. Modernebbek voltak a régi tradíciókat ápoló szakállas, pajeszos ortodoxokhoz képest. A neológok is tartották a nagy ünnepeket, pl. a maszkírokat. “A maszkír az az elhaltért való mise tulajdonképpen, arra mennek a neológok is, mert az az ősöknek a tisztelete." - mondta Laci bácsi. A tejes és zsíros ételek szigorú elkülönítése felett azonban már szemet hunytak. Az esztergomi zsidóság nyelvét firtató kérdésemre megtudtam, hogy csak a legfontosabb imákat tanulták meg héberül. A péntek esti imát mindenki tudta, mert a sabbati istentiszteleten kötelező volt a megjelenés. Az olvasásban is akadtak „tréf- liségek”, mert a pontozatlan írás13 14 értelmezését nem tanulták meg, héberül írni pedig egyáltalán nem. A liturgikus héber mellett a jiddist is az idősebb generációhoz tartozók ismerték jobban. „Az apám például beszélte a jiddist, mert Érsekújvár mellett egy kisfaluban született, Érsekújvártól egy tíz kilométerre'4, ott is volt vagy nyolc gyerek, tudja, ahogy szokott lenni. És Érsekújváron volt inas, na most Érsekújvár egy olyan város volt, ahol már mindenki három nyelven beszélt. Magyarul, szlovákul és németül. Ez óriási dolog volt. Úgyhogy az apám prímán beszélt, a tótokkal nagyszerűen megértette magát, akik hoztak be Esztergomba rozsét meg fát 11 A kisbéri születésű építész a magyar zsinagóga-építészet legnagyobb alakja. 12 1910-ben avatták rabbivá. 1911-től az esztergomi izraelita hitközség főrabbija, párkányi anya- könyvvezető rabbi. Deportálták, Mauthausenben halt meg 1945-ben. Lásd erről: Szita Szabolcs: Utak a pokolból: Magyar deportáltak az annektált Ausztriában 1944-1945. Metalon Manager KFT. 1991. 250. p. 13 A héber tiszta mássalhangzóírás, amelyben pontok jelölhetik a magánhangzókat. Értelemszerűen a pontozott írás olvasása sokkal könnyebb. 14 Marmorstein Mór Miaván született 1865-ben. peragovics Ferenc | Esztergomi zsidó családtörténeti vázlat 165
