Esztergom Évlapjai 2017
Tóth Krisztina: Erzsébet királyné és Esztergom
vára ellen készült. Mivel a támadást kivédhetetlennek gondolták, több egyházi és világi személy tanácsára az esztergomi érsek és a káptalan úgy döntött, hogy megpróbál kiegyezni Mátéval. Bár a Máté által eddig okozott károk az egyház szerint meghaladták a tizenötezer márkát, Máté csak ötszáz márkát ajánlott fel kártérítésként, amit az érsek kénytelen volt elfogadni. Esztergom így egyelőre megmenekült az ostromtól.40 1312. június 15-én Rozgonynál sikerült a királyi seregeknek megsemmisíteni Aba Amádé és Csák Máté egyesült seregeit, bár ezzel Csák Máté hatalma még nem tört meg. A csata után - valószínűleg kora ősszel - Máté újra a királyt támogató Tamás érsek birtokai ellen vonult, a célpont Esztergom volt. Most már nem sikerült elkerülni az ostromot, Esztergom várát földig rombolta Máté. A kár felbecsülhetetlen volt, és mivel az esztergomi érsekség még megmaradt birtokait is feldúlta a trencséni oligarcha, remény sem volt arra, hogy az egyháznak lesz elegendő bevétele a károk helyreállítására. A püspöki kar - Imre váradi, János nyitrai, Ágoston zágrábi, István veszprémi, Miklós győri és György szerémi püspök - ezért V. Kelemen pápához fordult segítségért, és kérték, hogy a pápa bírja rá az uralkodót, hogy Csák Máté elvett javaiból adjon kárpótlást az esztergomi egyháznak.41 Máté valószínűleg nem rendezkedett be tartósan Esztergomban,42 1314 elején ugyanis már nem tartózkodott ott. Erre utal, hogy 1314. január 16-án Esztergom város oklevelet adott ki,43 február 16-án pedig Péter főesperes Esztergomban keltezett,44 ami nyilván nem történhetett volna meg, ha Csák Máté emberei tartották volna a várat. 1314. május 3-án már Tamás érsek is Esztergomban tartózkodott.45 Esztergom tehát 1301 és 1315 között legalább öt ostromot szenvedett el.46 Volt, amelyik csak az esztergomi érsek székhelyét érintette, de volt, amelyik az Esztergom környéki településeket is elpusztította. Valószínűleg a fallal övezett királyi város szenvedett a legkevesebb kárt, a környező falvak azonban - mint például Örmény - teljesen elnéptelenedett. Nem tudjuk, hogy a Várhegy milyen mértékű pusztítást szenvedett. 1312-ben 40 MES II. 657-659. AOkl. III. 242.sz. 41 MES II. 688-689. AOkl. III. 623.sz. 42 Kristó 2003., 311—312.p. szerint I. Károly király ostrommal vette vissza a várat. A megállapítását egyetlen oklevél adataira alapozza (AOkl. III. 745.sz.). Ez az oklevél azonban az 1306. évi ostromra utalhat, hiszen akkor vett részt Károly személyesen az ostromban. Az oklevelet 1314. május 1-jén állították ki, tehát nyolc évvel az ostrom után, ez azonban egyáltalán nem szokatlan, hiszen I. Károly még 1323. augusztus 30-án is adott adományt az Esztergom ostromában részt vevőknek (AOkl. VII.431.sz.). 43 MNL OL, DF 269946. AOkl. III. 677.sz. 44 MNL OL, DL 25745. AOkl. III. 692.sz. 45 MNL OL, DL 3288. AOkl. III. 747.SZ. 46 Esztergom 14. század eleji történetét ilyen részletesen még senki nem dolgozta fel, ezért is tartottam szükségesnek ennek leírását. Esztergom ostromainak eddigi egyetlen összefoglalása: Soós Elemér: Esztergom vára és ostromai II. In: Esztergom Évlapjai 3. (1927) 12.p. Ő azonban csak két ostromot említ, azt is hiányosan. TÓTH KRISZTINA | ERZSÉBET KIRÁLYNÉ ÉS ESZTERGOM* 1 3
