Esztergom Évlapjai 2017
Tóth Krisztina: Erzsébet királyné és Esztergom
azt említik, hogy Csák Máté földig rombolta a várat, ez azonban jelentheti a várfalat és az érseki palotát is. Az biztos, hogy a Szent Adalbert székesegyház is jelentős károkat szenvedett. Szentélye az 1330-as években még romos állapotban volt.47 Az épületek és az egyházi birtokok helyreállítása még Tamás érseksége idején megkezdődhetett, de a székesegyház felszentelése csakTamás érsek halála után, 1321 decemberében történt meg.48 Az elnéptelenedett egyházi birtokokra új telepeseket hívtak. Teofil prépost 1315. június 24-én kötötte meg a szerződést a „világiak támadása miatt” elpusztult Örmény birtok új telepeseivel.49 Sajnos a szerződés nem említi Örmény falu határait, így nem tudjuk, pontosan milyen területről van szó. Az Árpád-kor végén - mint láttuk - az Ágoston-rendi remeték megkapták a település egy részét vagy egészét, bár az esztergomi káptalan már 1290- ben is a saját falujaként említette Örményt.50 Az biztos, hogy a 14. század elején az Ágoston-rendi remeték már nem tudták érvényesíteni birtokjogukat, így az egész település a káptalan tulajdonába került. Elnéptelenedése egészen bizonyosan 1304-ben történt meg, amikor Kőszegi János Esztergom környékét feldúlta. A Szent Anna-templomban és kolostorban is történhetett károsodás, a szerzetesek azonban nem menekültek el. 1320-ban a káptalannal pereskedtek egy kert miatt,511325-ben pedig János nevű perjelüket említik.52 1330-ban Telegdi Csanád került az esztergomi érsekség élére, aki az ősi Csanád nemzetségből származott, és a váradi egyházban kezdte pályafutását. 1319-ben már a királyi kápolna ispánjaként működött, és valószínűleg ekkor került szorosabb viszonyba a királyi családdal.53 Az udvari kápolna vezetőjeként az uralkodó család lelki gondozásában is részt vett. Erre utal, hogy Erzsébet királyné már 1329-ben „compater”-ként szólította.54 „Compater”-nek - amelyet magyarra keresztkomaként szoktak fordítani - a szülők azt a személyt nevezték, aki gyermeküket keresztvíz alá tartotta, ezzel mintegy második atyja lett.55 Mivel a királyné már 1329-ben így nevezte Csanádot, arra következtethetünk, hogy nemcsak az 1332-ben született István herceget, hanem a királyi pár idősebb fiát vagy fiait, Lajost és/vagy Andrást is ő keresztelte meg. Csanád esztergomi érsekként fontos felada47 MNL OL, DF 277862. Fejér, Georgius: Codex diplomaticus Hungáriáé ecclesiasticus ac civilis. Tomus IX. 5. Budae, 1834.434-444.p. (továbbiakban CD) 48 AOkl. VI. 329-sz., 330.SZ. Bár az 1450. március 1-jén kiadott pápai bulla szerint a székesegyház felszentelése 1321-ben nem történt meg: MNL OL, DF 249011. vö. Lukcsics Pál: XV. századi pápák oklevelei. 2. köt. Bp., 1938. (Olaszországi magyar oklevéltár II.) 1086.sz. 49 MNL OL, DF 236293., MNL OL, DF 236333-, MNL OL, DF 236339. AOkl. IV. 105.sz. 50 MNL OL, DF 237796. MNL OL, DF 237797. RA 3668.SZ. 51 MNL OL, DF 236296., MNL OL, DF 236299-, MNL OL, DF 236295. AOkl. V. 777.sz. 52 AOkl. IX. 331.sz. 53 Életére vö. Esztergomi érsekek 1001-2003. Szerk.: Beke Margit. Budapest, 2003.161-171.p. (A Telegdi Csanádról szóló fejezet Szende László munkája.) 54 MNL OL, DL 376. AOkl. XIII. 247-sz. 55 Du Cange, Charles du Fresne: Glossarium ad scriptores mediae et infimae Latinitatis. Francofurti ad Moenum, 1710.1242.p. „Quasi simul ejusdem filii pater, qui filium alicujus baptizat, vel Christianum facit, vel ad baptismum, vel ad confirmationem tenet.” 1 4 ESZTERGOM ÉVLAPJAI 2017.
