Esztergom Évlapjai 2017
Bárdos István: Politika, közélet, országgyűlési és polgármester-választások Esztergomban 1920-1945.
^ Új polgármester Esztergom élén A megüresedett polgármesteri szék betöltésére 1941. január 20-án került sor. A megmérettetésre öt pályázó - dr. Abonyi Géza, dr. Etter Jenő, dr Sántha József, dr. Varsányi Gyula, dr. Brenner Antal - jelentkezett. Dr. Brenner Antal még a választás előtt visszalépett. A választással kapcsolatban „felsőbb helyről” nem volt különösebb elvárás. Sem Serédi Jusztinián hercegprímás, sem a főispán nem akart beleavatkozni a döntésbe. A város képviselőtestülete dr. Etter Jenőt választotta polgármesterévé. A polgármesterrel egyidejűleg új aljegyzőt választottak dr. Bády István, és fogalmazót dr. Tóth László személyében. Az egyre gyorsuló személyi változások mögött nyilvánvalóan ott munkált a háború, melyet a város lakosságának ebben az időben már nemcsak a Délvidék 1941. év április 11-én történt visszacsatolása jelzett, hanem az is, hogy az ország immár maga is belépett a háborúba, az 1941. június 26-ai Szovjetunió elleni hadüzenet révén. 1941 júliusában a MÉP helyi szervezetének nagyválasztmányi ülésén Radocsay László igazságügy-miniszter, Darányi 600 milliós programjáról, a hadsereg fejlesztésének szükségességéről, a zsidókérdés megoldásáról beszélt. Kifejtette, hogy nemzetközi segítséggel eltávolítják, deportálják őket az országból. Szólt a vérkeveredést megakadályozni kívánó házassági törvényről is. A résztvevők a gyűlés végén táviratilag üdvözölték Bárdossy László miniszterelnököt és Lukács Bélát a MÉP országos elnökét. Az 1941 szeptemberében 36 évi szolgálat után nyugállományba vonult Reviczky Elemér alispán. Feladatkörét dr. Beér Gyula vármegyei főjegyzői beosztását megtartva alispán-helyettesként látta el. Beér megnövekedett feladatainak ellátását dr. Sudár József vármegyei másodfőjegyző segitette. A város élete egyelőre még viszonylag nyugodt mederben folyt. Miközben építették a templomukat Szent István Városban a katolikusok, s bent a városban a reformátusok 1941. november 1-jén megjelent a hír: „a sírok kivilágítása ez évben az ország egész területén a további intézkedésig tilos.”28 A vármegyei vezetésben 1943-ban következtek be újabb személyi változások. Május 11-én a saját kérésére felmentett dr. Beér Gyula alispán utódaként beiktatták Igaz Lajost Gömör-Kishont vármegye volt főjegyzőjét. Esztergom város vezetése mind merészebb városfejlesztési programokat dolgozott ki és fogadott el - Vitézi Székház, Frontharcos Otthon, a város összes kulturális egyesületét magában foglaló kultúrpalota, városi gimnázium, rendőrségi palota építéséről szőttek terveket. Felvetődött a városközpont rendezése. Ennek kapcsán megállapították, hogy a városháza előtti Szentháromság szobor nem illik oda, más helyet kell 28 Tilos a sírok kivilágítása. In: Esztergom és Vidéke, 62. (1941) 88. sz. 2. p. BÁRDOS ISTVÁN | POLITIKA, KÖZÉLET, ORSZÁGGYŰLÉSI ÉS P O L G Á R M E S T E R - V Á L A S Z T Á S O K 131
