Esztergom Évlapjai 2017
Bárdos István: Politika, közélet, országgyűlési és polgármester-választások Esztergomban 1920-1945.
számára keresni. Szeged mintájára kapuval kell összekötni a Széchenyi és a Rákóczi teret, s a Simor János út fejlesztése révén tehermentesíteni kell a jövőben a Kossuth Lajos utcát. Pénzt kaptak a Levente Egyesület csónakházának befejezésére, tűzoltó eszközök beszerzésére. Mindezek mögött erőteljesen jelen voltak a háborús gondok. A nagy tervek megvalósítását gátolta, hogy a tisztviselők bevonulása miatt sok volt a városnál az üres állás. A pártélet is visszahúzódott. A keresztény erők fenntartották antibolsevista álláspontjukat, ugyanakkor mind inkább távol kerültek a hitleri nácizmus mellett elkötelezett pártoktól. Serédi Juszti- nián fellépett a deportálások ellen, Lépőid Antal cikket írt a Magyar Sión január 23-ai számában „... a nemzeti lét és nemlét kísérteties óráiban” címmel. A hivatalos egyházi körökkel, s közöttük Serédivel is jó kapcsolatokat ápoló, közismerten németellenes dr. Etter Jenő polgármester befogadta a lengyel menekülteket, s szemben állva a kényszerrel, nem szervezte meg a zsidók gettóját, sőt bujtatta őket.29 A városok önkormányzati, ezen belül polgármesterválasztási jogát már 1942-ben felfüggesztette a kormány a XII. te., révén, ily módon biztosítva magának szabad kezet a szükségesnek tartott diktatúra gyakorlásához. E törvényre hivatkozva nevezte ki az alispán dr. Sudár József vármegyei másod főjegyzőt, esztergomi tanácsnokká. A képviselőtestület e lépést a 94/1944. kgy. sz. határozatával tudomásul vette. Sudár eskütételét követően Etter üdvözölte az új vezető tisztviselőt, de kifejtette, hogy ez volt az első eset, amikor nem a város választotta meg főtisztviselőjét, hanem külső hatalom nevezte ki azt. Végül kifejezte azt a reményét, hogy Sudárral felhőtlen jó együttműködése alakul majd ki a városnak. Vitéz dr. Báno- mi (Brenner) Antal 42 évi szolgálat után 1944 júniusában nyugállományba vonult. Néhány hónappal Sudár Esztergomba kerülését követően a belügyminiszter 6915/1944. IV. számú rendeletével dr. Etter Jenőt Máramarosszigetre helyezte polgármesternek. Etter nem fogadta el a számára kijelölt helyet, hanem nyugdíjazását kérte. A város képviselőtestületéhez benyújtott kérelmében kifejtette, hogy a belügyminiszter akarata ellenére általa érthetetlen okból más város élére helyezte. Ő mindig Esztergomot kívánta szolgálni. „Ez a célkitűzésem - írta - most meghiúsult, eddigi munkám derékba tört a Belügyminiszter úr fenti intézkedése folytán, mely előttem még kellőleg nem ismert okok alapján részemre új munkahelyet jelölt ki.”30 A testület 326/1944. kgy. számú határozatával jóváhagyta dr. Etter Jenő polgármester nyugdíjazását. 1944. július 12-én letette a hivatali esküt a B. M. 69.154/1944. IV. sz. határozatával polgármesterré kinevezett dr. Sudár József. Beiktatását a 299/1944. kgy. számú határozat révén rögzítette a város képviselőtestülete. 29 Magyar Nemzeti Levéltár Komárom-Esztergom Megyei Levéltára (=MNL KEML) V-l-a. Esztergom sz. kir. megyei város képviselőtestületének jegyzőkönyvei 121/1945. kgy. sz. 30 Városi közgyűlés. In: Magyar Sión, 11. (1944) 33. sz. 132 ESZTERGOM ÉVLAPJAI 2017.
