Esztergom Évlapjai 2017

Bárdos István: Politika, közélet, országgyűlési és polgármester-választások Esztergomban 1920-1945.

November utolsó napjaiban látogatott Esztergomba. Első útja a NÉP helyiségbe ve­zetett. Itt dr. Marczell Árpád, mint a Felvidéket visszaszerző kormány tagjaként üdvö­zölte. Kunder rövid beszédében kifejtette, hogy örömmel fogadta a felkérést. Kifejtette, hogy munkájában, s az ország politikai életének középpontjában egyaránt a gazdaság áll. Átvette a Kereskedelmi Társulat memorandumát, fogadta a Kaszinó tagjainak kö­szöntését, majd a Katholikus Kört, a Szenttamási Katolikus Polgári Olvasókört és a Szentgyörgymezői Olvasókört kereste fel. Délután - útban hazafelé - Esztergom-Tábor- ban, akkori nevén Szent István-városban is megállt. Programbeszédét december 4-én a Fürdő Szállóban tartotta. Ezen ott volt Fluch István személyi titkár, Reményi-Schneller Lajos (1892-1946) pénzügyminiszter, gr. Teleki Mihály (1896-1991) földművelésügyi mi­niszter, vitéz Rátz Jenő (1882-1952) honvédelmi miniszter, Törley Bálint, Zsindely Ferenc és még sokan a jobboldal vezéralakjai közül. A képviselőjelölt szólt arról, hogy a város fejlesztését jelentőségéhez mérten kell a jövőben biztosítani, támogatja a törvényszék visszaállítását. Olyan helyzetet kell teremteni, amelyben a visszacsatolt területek nor­málisan kapcsolódnak a városhoz. Véleménye szerint megvan minden alapja a város iparosításának, és ezt a maga részéről messzemenően támogatja. Az ellenjelölt nélkül indult Kunder december 11-én vette át mandátumát dr. Perger Kálmántól, a választás elnökétől. Nyolc nappal később, december 19-én összeült Komárom és Esztergom k. e. e. várme­gyék utolsó együttes közgyűlése, s ezt követően visszaállt mindkét történelmi várme­gye törvényhatósága. Az Esztergom élete immár képviselője révén is összeforrt NEP-pel. A párt egy hónap­pal későbbi vigadóbeli nagygyűlésén Imrédy meghirdette a Magyar Élet mozgalmat. A Magyar Élet Mozgalom zászlóbontására azonnal reagált Petz H. Lajos esztergomi vezér- igazgató. Felszólította munkásait, hogy ezt követően a „Mindent a nemzetért!” köszön­tést használják, amire a válasz: „Mindent!” Esztergomban március 2-án hozták nyilvánosságra az „Esztergom és Vidékéiben, hogy a NÉP a továbbiakban változatlan vezetés mellett Magyar Élet Pártja néven foly­tatja működését. íh Országgyűlési választások 1939■ május 28-29. Április közepén megkezdődött a felkészülés a „szabályos” képviselőválasztásra. A választásokkal kapcsolatos találgatások szerint arra májusban kerül majd sor, s az a kormánypárt 80%-os többségével zárul. A kereszténypárt ezúttal is együtt indul majd a kormánypárttal. A választást az 1930. évi XIX. t. c. alapján bonyolították le, ennek megfelelően az kötelező és titkos volt. Az országgyűlési képviselők számát 245- ről 260-ra emelték. Közülük 135-öt egyénileg, 125-öt pedig lajstrom alapján választot­tak. A képviselőnek az indulás előtt be kellett jelentenie korteseit, s be kellett fizetnie BÁRDOS ISTVÁN | POLITIKA. KÖZÉLET. ORSZÁGGYŰLÉSI ÉS P O L G Á R M E S T E R - V Á L A S Z T Á S O K 127

Next

/
Oldalképek
Tartalom