Esztergom Évlapjai 2017
Bárdos István: Politika, közélet, országgyűlési és polgármester-választások Esztergomban 1920-1945.
^ 1931. december 28. új polgármester a város élén A Keresztény Gazdasági és Szociális Párt esztergomi szervezete Mike Lajos elnöklete alatt tartotta választmányi ülésén ismertették, hogy Serédi Jusztinián dr. Magoss Lajost látná szívesen a polgármesteri székben. A december 28-ai választáson megjelent Serédi Jusztinián is dr. Hamvas Endre hercegprímási titkár kíséretében. Az ülést Glatz Gyula vezette ismertetve a jelöltek névsorát, miszerint a polgármesteri széket dr. Glatz Gyula, dr. Etter Jenő, dr. Magoss Lajos, dr. Brenner Antal és dr. Sántha József pályázták meg. A szavazás első fordulójában Glatz és Magoss 17-17, Etter 16, Brenner 8, Sántha pedig 6 szavazatot kapott. A második fordulóban a Mátéffy és Huszár Aladár főispán által támogatott Glatz 36 szavazattal győzött Magoss 30 szavazatával szemben. Glatz győzött, de Mátéffy helyzete tovább romlott. Ő még maradt, ám Huszár Aladár főispán levonta a tanulságokat, 1932. január 28-án benyújtotta lemondását. Rövid interregnum után 1932. március 14-én beiktatták hivatalába Lingauer Sándort, a Horthy Miklós kormányzó által kinevezett az új főispánt. Ez alkalomból Lépőid Antaltól, Karcsay Miklós főjegyzőn keresztül Spiegel Ármin esztergomi főrabbiig bezárólag mindenki bizalmáról biztosította Lingauert, akinek válasza hűvös és tartózkodó volt: „... kormányzatom alatt Önök értékük szerint lesznek megbecsülve. Értéküket pedig az adott idő alatt, amelyet a gazdasági életben töltöttem, megtanultam tisztelni és becsülni.”9 A főispán székfoglalását követően pont került Antóny Béla nyugdíj ügyére Vécs Ottó pedig távozott az „Esztergom és Vidéke” főszerkesztői székéből. Helyét dr. Kemenes Illés bencés szerzetestanár foglalta el. Az „Esztergom” a választ kommentálva megállapította, hogy ezzel megszűnt a demagógia a társlapnál. Ugyanakkor semmiképpen nem tudott megbékélni azzal, hogy az „Esztergom és Vidéke” pap-főszerkesztője a kisgazdapárt esztergomi csoportját támogatta, s annak szószólójává, amolyan hivatalos lapjává vált. Megélénkült a politikusok érdeklődése is Esztergom iránt. 1932. július 18-án Meskó Zoltán (1883-1959), a Magyar Nemzeti Szocialista Földműves és Munkás Párt vezetője látogatott Esztergomba autóján nagy horogkereszttel díszített nemzeti trikolórral A nyilaskeresztes párt első magyar vezére először Mátéffy Viktort kereste meg. Ezt követően együtt mentek vitéz Szívós Waldvogel Józsefhez. A látogatás eredményeként azonban nem jött létre nyilas párt a városban. Kevéssel utóbb, július 28-án, a Keresztény Gazdasági és Szociális Párt, többek között Ernst Sándor, gr. Eszterházy Móricz, Wolff Károly és Túri Béla (1875-1936) pártelnök részvételével nagygyűlést tartott a Fürdő Szállóban. 9 Az új főispán válasza a katolikus klérus, a vallásfelekezetek, katonaság és a hivatalos küldöttségeinek üdvözlésére. In: Esztergom, 37- (1932). 31.1. p. BÁRDOS ISTVÁN I POLITIKA. KÖZÉLET. ORSZÁGGYŰLÉSI ÉS P O LG Á ft M E S T E R - VÁ L A S Z TÁ S O K 11 9
