Esztergom Évlapjai 2017
Bárdos István: Politika, közélet, országgyűlési és polgármester-választások Esztergomban 1920-1945.
Serédi Jusztinián olasz kapcsolatainak élénkségét jelezte egy 800 fős avantgardista, balilla csoport július végi esztergomi látogatása. Az erőt gyűjtő s sorait újrarendező Keresztény Gazdasági és Szociális Párt éléről távozott dr. Mike Lajos. Mátéffytól az Esztergom Lapkiadó Vállalat vette át az „Esztergom” kiadását. A belső viszályok ily módon lassan elcsitultak, s nyugodt feltételek teremtődtek a közelgő polgármester és képviselő-testület választáshoz. Bonyolította a helyi pártviszonyokat, hogy Antóny nyugdíjazását követően lemondott a Katolikus Kör elnöki tisztéről, s ezzel egyidejűleg megkezdte Esztergomban a Ga- ál-Gaszton-féle kisgazdapárt szervezését. A Keresztény Gazdasági és Szociális Párt után megalakult a Független Kisgazda Földmunkás és Polgári Párt is, s a Szociáldemokrata Párt tekintélyes számú tagsága révén már önálló irodát is tudott nyitni. A pártok szerveződését a nyilvánosság erejével segítő sajtó is megoszlott. Az „Esztergom” a keresztény, az „Esztergom és Vidéke” a kisgazda pártot támogatta. A soron következő, nem rendkívüli polgármester-választásra december 4-én került sor. Dr. Magoss Lajos, dr. Etter Jenő, Brenner Antal dr. és Sántha József dr. jelöltette ugyan magát, de visszalépett. így egyhangúlag választhatta meg a képviselő-testület immár másodszor is polgármesternek Glatz Gyulát. * Személyi változások a vármegye élén 1933-1935■ 1933- március 19-én meghalt Senkviczi Palkovics László alispán, aki ezt a tisztséget 1917-től viselte. Az utódlásával kapcsolatos döntést kétszer is el kellett halasztani. Ebben bizonnyal szerepet játszott az is, hogy várható volt Lingauer Sándor főispán lemondása. Erre 1934. június 15-én került sor. Az új főispánt, Radocsay László (1878-1968) m. kir. gazdasági főtanácsost, a Nemzeti Egység hívét 1933. július 3-án iktatták be hivatalába. Ezen megjelent többek között dr. Kánya Kálmán külügyminiszter, dr. Zsilinszky Antal miniszteri titkár, Tabody Gyula, a Nemzeti Egység (NE) országos elnöke, Marton Béla (1896-?), a NE országos főtitkára. 1934. szeptember 28-án elfoglalta az alispáni széket a Palkovics László helyébe lépő dr. Frey Vilmos. A vármegye és a város közéletét természetesen nem hagyta hidegen Gömbös Gyula Nemzeti Egység mozgalmának 1933. június 15-i zászlóbontása. A Nemzeti Egység, mint írták: „keresztény, nemzeti, szociális, a prímási városhoz illő politikai és gazdasági program alapján kéri zászlaja alá a város népét.”10 Gömbös a helyi szervezet elnökének dr. Perger Kálmán nyugalmazott rendőrfőtanácsost, míg a három esztergomi kerület elnökeinek Lintner Kálmánt, Petz H. Lajost és Jakus Jánost nevezte ki. 10 várakozás álláspontja és az igazság. In: Esztergom, 38. (1933) 49. sz. 120 Esztergom Évlapjai 2017.