Esztergom Évlapjai 2017

Csombor Erzsébet: A megfelelő ember a megfelelő helyen

a polgármester vezetésével kidolgozták a városfejlesztés programját. A város a vidék központja, ezért alkalmas az iskolaváros szerepre. Közel van Budapesthez és gazdag természeti és történelmi műemlékekben, tehát kézenfekvő' az idegenforgalom fejlesztése. Gazdag gyógyvízben, ami a fürdőváros kiépítéséhez nyújt kiváló lehetőséget.

Az iskolaváros újjáteremtése érdekében a régi iskolák közül több új elhelyezést kapott. 1926-ban nagy befogadó képességű új elemi iskola felépítését határozták el, amelyhez állami támogatást és kedvezményes kölcsönt is kapott a város. Az építkezéshez gróf Klebelsberg Kuno államsegélyt biztosított. Ugyancsak államsegélyből épült fel a Kossuth Lajos utcán a Hősök szobra mögötti iskola. Új épületet kapott a Szatmári Irgalmas Nővérek vízivárosi iskolája és nőnevelő intézete. Az Érseki Tanítóképző új épületének építkezése 1928-ban kezdődött. Esztergom-táborban a hadifogolytábor épületeiben a szaléziánus atyák vezetésével fiúnevelő intézetet alakítottak ki. 1928-ban megnyílt a zeneiskola. A háború után került Esztergomba a Vadászerdőről elmenekült erdőgazdasági erdőőri és vadőri szakiskola. A városi vezetés és a hercegprímás közbenjárására a reáliskola állami támogatását is sikerült biztosítani. A fejlesztések eredményeként évi átlagban 1000-1200 idegen diák tartózkodott a városban, ami az idegenforgalom szempontjából is jelentősnek mondható.

Az idegenforgalom fellendítése érdekében 1926-ban a város idegenforgalmi hivatalt létesített, de ez önmagában nem lehetett elég a cél eléréséhez, fejleszteni kellett az infrastruktúrát és csinosítani kellett a várost. Elsőként a vízvezeték hiányát igyekeztek megoldani. Megépítéséhez sikerült Speyer-kölcsönt szerezni.29 A város két részletben összesen 345 ezer dollárt vett fel a drága kölcsönből vízvezeték és részben csatornázás céljára. A terveket 1925-ben fogadták el és kiírták a pályázatot. A nyertes Tors és Ormai céget bízták meg a munkával, amelynek ünnepélyes átadására 1927 januárjában került sor. A vízvezetékkel együtt megvalósították a csatornázást és az utak burkolását a Csernoch János utcában (ma Kis-Duna sétány) és a Kossuth úton. Igen nagyarányú utcafásítást végeztek, új parkokat létesítettek, a házak előtt csinos virág és gyepágyak létesültek. 1926-ban az országban az elsők között állították fel a hősi halottak emlékművét (ma Hősök tere).

A beruházásokra a fedezetet a kölcsön mellett a város saját bevételi forrásainak növeléséből igyekeztek megteremteni. Ezt a célt szolgálta a városgazdaság megszervezése, amely szántógazdaságon kívül virágzó bolgárkertészetet, dinnyetermesztést, szőlészetet és sertéstartást jelentett. A legjövedelmezőbb forrásnak a Közüzemi Rt. létrehozása bizonyult. A város ugyanis különböző objektumok, bányák, mészégető, téglagyár tulajdonosa volt, amelyeket bérletbe adott, de ennek hozama kevésnek bizonyult. Ezért merült fel a gondolata annak, hogy részvénytársaságot alakítsanak, amelyben a város maga is részt vesz részvényjegyzéssel. 1923-ban a város a részvények 50%-ának birto29 Az 1925. évi 12. te. engedélyezte a vidéki városoknak külföldi kölcsönök felvételét. A kormány a new york-i Speyer & Co. céggel kötött szerzó'dést a magyar egyesített államkölcsönre 10 millió dollár értékben 7,5%-os kamatra.

CSOMBOR ERZSÉBET | A MEGFELELŐ EMBER A MEGFELELŐ HELYEN

111