Esztergom Évlapjai 2009

Prokopp Mária: Esztergom helye Európában Vitéz Jánostól Balassa Bálintig

csak siker és szerencse kísérje. ... Erénnyel már alig élnek, annál inkább visszaélnek. ... S már a gazság gyümölcse az, hogy semmit sem tartunk gazságnak. "

3 Ez a drámai helyzetkép hazánkról Vitéz János váradi püspök Leveleskönyvében maradt fenn, amelyeket Pál váradi főesperes és kancelláriai jegyző szorgalmazására Ivanich Pál, Vitéz János udvari papja és egyben írnoka gyűjtött össze.

4 A kötet 78 levelet tartalmaz, amelyeket Vitéz János 1445-51 között, váradi püspökségének első éveiben írt a király, a kormányzó és a saját nevében, Európa hatalmasságaihoz, ill. barátaihoz. Ezek a levelek felbecsülhetetlen értékei hazánk politikai történetének, a magyar humanizmusnak és mindenekelőtt Vitéz János szellemiségének, műveltségének. Vitéz János 1445 és 65 között volt Várad püspöke. Az első hét évben, V. László kiskorúsága idején, az ország kormányzója Hunyadi János. Vitéz János az ő legfőbb diplomatája és fiainak nevelését is ő irányítja. Ő küzdött III. Frigyes császárnál V. László kiszabadításáért, trónjának elismertetéséért, a Szent Korona és a Frigyes által eltulajdonított terület visszaszerzéséért, valamint a török elleni európai katonai segítség megnyeréséért. A Leveleskönyv őrzi az 1445. évi leveleit VII. Károly francia királyhoz és a pápához, amelyekben segítségüket kéri Európa védelme érdekében. 1445/46-ban részt vett bandériuma élén a havasalföldi hadjáratban és 1448-ban a rigómezei ütközetben. 1450-ben ő kötött békét III. Frigyessel és Brankovics György szerb despotával a kormányzó megbízásából. Ugyancsak 1450-ben, az Egyház jubileumi szentévében Vitéz püspök, s nem Szécsi Dénes esztergomi érsek, szerzett engedélyt a pápától, hogy a magyarok elnyerhessék a szentévi búcsút itthon is, ha az utazási költséget a török elleni hadjárat céljára ajánlják fel. 1452 októberében részt vett a császár fogságából kiszabadult, 13 éves V. László királyt Bécsben köszöntő fényes küldöttségben, amelyet Garai László nádor és Szécsi Dénes esztergomi érsek vezetett. 1453 januárjában Vitéz János V. László titkos kancellárja lett. A király legközvetlenebb környezetéhez tartozott. Többnyire vele tartózkodott Bécsben és Prágában is. O döntött a főméltóságok kinevezésében. Neki tulajdonítható az 1454. januári budai országgyűlésre beterjesztett királyi javaslat a királyi hatalom anyagi alapjának megerősítésére. Ez a „királyi jövedelmek kezelőitől" kívánta visszakövetelni a királyi bevételeket. Ő fogadta az udvarba érkező követségeket. 1453. augusztus 29-én elesett Bizánc, a Kelet-római Birodalom fényes, több mint ezer3 Vitéz János 2. levele. In: Boronkai Iván: Vitéz János levelei és politikai beszédei. Magyar Ritkaságok, Bp. 1987. 40-41. 4 Wien, ÖNB, Cod. Lat. 431. 15