Esztergom Évlapjai 2009

Prokopp Mária: Esztergom helye Európában Vitéz Jánostól Balassa Bálintig

éves fővárosa! Ez mélyen megrázta Európát, de cselekvésre nem késztette. Vitéz püspök 1454-ben Regensburgban és Frankfurtban, a német-római birodalmi gyűléseken, a király nevében nagyhatású beszédet mondott az egész Európát megsemmisüléssel fenyegető török veszély elleni nemzetközi összefogás érdekében. 1455-ben a bécsújhelyi kongresszuson, ahol a császár jelenlétében tárgyaltak a török elleni hadjárat fontosságáról, jelen voltak a trieri püspök és a brandenburgi őrgróf mellett a pápa, a nápolyi király és a burgundi herceg követei is. Vitéz püspök-kancellár nagyhatású tudós szónoklata elkápráztatta a jeles humanistát, a császári kancellár Aeneas Sylvius Piccolominit is. 1456 januárjában Vitéz kancellár ellenjegyezte a király országgyűlési meghívóját, amely a hadjárat konkrét szervezésével foglalkozott. A bezáráskor, április 6-án ő adta elő a királynak és a pápai követnek az országgyűlés végzéseit. Ő kapott megbízást - Hunyadi János és Szécsi Dénessel együtt -, hogy a pápai követtel, Jüan de Carvajallal kapcsolatot tartson. Ezután, májusban eltűnik Vitéz János V. László udvarából. A lánglelkű Kapisztránhoz csatlakozik. Győrben, már vele együtt buzdít a török elleni fellépésre. A király a Ciliéi Ulrik vezette Hunyadi-ellenes, Habsburg-párti csoport befolyása alá került. Június 29-én III. Callixtus pápa elrendelte az egész keresztény világon a déli harangszót, hogy a török elleni összefogásra buzdítson. Július 422. között Vitéz János minden bizonnyal, ott küzdött Nándorfehérvárott bandériuma élén, Hunyadi János és Kapisztrán János oldalán a sokszoros török túlerővel szemben, és részese volt július 22-én a világraszóló diadalnak. Augusztus elején ott áll Hunyadi János halálos ágyánál Nándorfehérvárott. A hős vezér őrá bízta a fiait. 1456. november 9-én a Hunyadi-párt meggyilkolja a cselszövő Ciliéi Ulrikot, és foglyul ejti a királyt. 1457. március 14-én, miután V. László kiszabadult, elfogatja a Hunyadi-fiúkat és Vitéz Jánost is. Május végén a pápa közbenjárására, maga a király szabadítja ki az Esztergomban őrizetben tartott püspököt. Amikor 1457. november 23-án Prágában meghal a fiatal, gyermektelen V. László, Vitéz püspök vele van. Ezt követően 1458. január 24-én Vitéz János is ott van, amikor a Duna jegén, királlyá választják Hunyadi Mátyást. Ő tárgyal Podjebrad Györggyel Hunyadi Mátyás kiszabadításáról, majd ő fogadja és kíséri Budára az ország nevében, a diadalmenetben hazaérkező, 15 éves Mátyást, a dicső törökverő fiát. síMátyás király a legfontosabb diplomáciai megbízatásait, így a III. Frigyes császárral és Podjebrád Györggyel való tárgyalásokat is, Vitéz Jánosra bízta. Vitéz püspök ezeket nagy sikerrel teljesítette. Hatévi küzdelem után vissza16